Kalydi György

Nyulas Ferenc

A magyar történelemben Mária Terézia és fia II. József uralkodását átívelő évtizedeket a felvilágosult abszolutizmus korának nevezzük. Mi történt ekkor? Az uralkodók igyekeztek meggyorsítani a nemzet modernizációját. Megpróbálták megteremteni a polgári társadalom alapjait.

Mit tettek ennek érdekében? Felismerték az orvosi hálózat fejlesztésének szükségességét. A gyakori járványok emberek tízezreit pusztították el. 1752-ben Mária Terézia elrendelte, hogy minden vármegyének legyen képzett főorvosa, aki a betegellátást magáénak érzi. 1754-ben a gyógyító mesterség folytatását orvosi diplomához kötötte. Ez a hosszú folyamat már Mária Terézia uralkodása előtt elkezdődött. Az 1722-23. évi országgyűlésen elhatározták a Magyar Királyi Helytartótanács felállítását. Ennek a közigazgatási kormányzati szervnek a feladata a magyar közigazgatás megszervezése és ellenőrzése volt. Foglalkozni kellett minden olyan dologgal, ami az ország és az ott élő lakosság állapotát befolyásolta.

A Helytartótanácsban az egészségügy helyzetét az Egészségügyi Osztály vizsgálta. Hogy általános képet kapjanak az ország mentális állapotáról, utasították a főorvosokat, hogy az illetékességi területükről negyedévente, illetve évente jelentéseket készítsenek. Mit tartalmaztak ezek a jelentések? Az illetékességi terület általános helyzete (időjárás, betegségek), gyógyszertárak helyzete, jellemzése, járványok előfordulása, leírása, gyógyvizek jelenléte, természeti jelenségek (földrengés, csillaghullás), kórházak állapota. Láthatjuk, hogy igen átfogó jellemzést kellett küldeni a főorvosoknak, ami nagyon megnehezítette a munkájukat. Nehogy azt higgyük, hogy a helytartótanácsi rendelet után varázsütésre megváltozott minden! Még sokáig gyógyítottak felcserek, vajákosok, hiszen orvosok inkább csak a nagyobb városokban, illetve a főúri udvarokban dolgoztak.

Nézzük, mi történt a kémia területén! 1763-ban megjelent egy rendelet, amelyben a nemrég felállított megyei főorvosokat arra buzdították, hogy vizsgálják meg a fennhatóságuk alá eső területeket abból a szempontból, van-e ott gyógyvíz vagy gyógyításra alkalmas ásványvíz. Az utasítás kitért a vizek analízisére is, és különböző minőségi vizsgálatokat kértek a szakemberektől.

Ebből a szempontból igen értékes Nyulas Ferenc munkássága, aki az erdélyi ásványvizeket vizsgálta, és 1800-ban kiadta Az Erdély Országi Orvosi vizeknek bontásáról közönségesen című művét, amelyet az utókor mint az első magyar nyelvű kémiával foglalkozó könyvet tart számon.

Néhány sorral feljebb Mária Terézia és II. József modernizációs törekvéseiről szóltam, amelyek mind pozitív értékűek voltak. Volt azonban II. Józsefnek egy nagy visszhangot kiváltó rendelete, és pedig a német nyelv bevezetése. Úgy határozott, hogy Magyarországon a latin helyett a német legyen a hivatalos nyelv. Ez azt jelentette, hogy németül jelentek meg a törvényrendeletek, német lett az ügyintézés nyelve, németül oktattak a főiskolákon. Hivatali, tanári állást pedig nem tölthetett be olyan személy, aki nem tudott németül. Így képzelte el az egységes monarchiát, amelyben Magyarországnak másodlagos szerepet szánt. Ez a lépése óriási ellenállásba ütközött, aminek hatására csak azért is egyre több magyarnyelvű könyv jelent meg, bebizonyítva, hogy ez a “barbár” nyelv is alkalmas mind a művészeti mind a tudományos irodalom művelésére.

- Hm...

Vessük össze ezt a mai "liberális" egészségügypolitkával, és láhatjuk, még 300 évvel ezelött is elöbbr jártak...


Nahát:)