Szia Okusaba!

A lá, sukran (azaz: nem, köszönöm) csodákra képes.:-) Ugyanis úgy meglepődnek az arab nyelvű elutasításon, hogy szóhoz sem jutnak egy darabig. Addig egérutat tudsz nyerni.:-)))

Szerintem nem olyan nehéz lepattintani őket, ha tényleg nem érdekel semmi, csak ténferegsz a medinában. Főleg, ha megtudják hogy magyar vagy. Bennünk nincs akkora lóvé, a németeket sokkal jobban csípik. 4-5x annyit leakaszthatnak tőlük egy akármiért, mint amennyit mi kifizetnénk nekik.

Viszont ha valami mégis megtetszik (sztem meglepően jó női ruháik vannak), akkor nem csak érdemes, hanem kötelező is alkudni! Talán többször is leírtam, hogy mi hogy alkuszunk:

Ha valami megtetszik, akkor eldöntjük, hogy mennyit ér(ne) meg az adott dolog nekünk. Annál egy rézpetákkal sem adunk többet, viszont jóval alatta indítunk. Ha szerencsénk van, akkor nagyon jó boltokat lehet kötni, ha meg nem adja, akkor sem vesztettünk semmit, max némi időt.

Viszont ha jó az alkufolyamat (főleg kevésbé turistás helyen), akkor már csak az alku kedvéért is megéri. Egyszer pl Asszuánban egy csomó ideig alkudtam egy méregdrága pólóra az alku kedvéért. Én lepődtem meg a legjobban, hogy végül odaadta annyiért, mert sztem a nyersanyag többe került, mint amennyit a végén fizettem. Viszont szuper jól éreztük magunkat mi is és az árus is. Máskor pedig Fezben könnyes szemmel adtam át háromnegyed órás alku után egy bőrszütyőért az eladónak x marokkói dirhamot + 2 db tesco gazdaságos ceruzaelemet + 1 db Cerbona müzliszeletet, miközben azt mondtam, hogy életem legrosszabb üzletét kötöttem. Ő is sírt, meghívott teára, közben A. alig bírta visszafogni a röhögését.

Egyszóval ha nem akarsz alkudni, akkor nem kell félni, nem másznak rád, viszont a rituálé miatt legalább egyszer ki kell próbálni!

HB