milliószor kitárgyaltuk, ez falra hányt borsó.

"Normális esetben a biztosítótársaság a befizetett biztosítási összegeket befektette, jól kamatoztatta (elegendő csak a háború előtti biztosítók elkobzott vagyonára gondolni) és ezzel teremtette meg a biztosítottak ellátásához szükséges anyagi fedezetet."

De itt felosztó-kirovóról beszélünk, nem befektetés alapúról...

"(elegendő csak a háború előtti biztosítók elkobzott vagyonára gondolni) "
Na ez az mindig volt egy vh, hogy ne kelljen utána nyugdíjat fizetnie a nyugdíjbiztosítóknak... Nem azért mert meghaltak a háborúban a jogosultak, hanem azért, mert nem maradt se vagyon, se rendszer, amivel szemben lehetett volna követelni...

"Ha a kommunista állam 45+(az első 4)+8 év alatt ezt nem tette meg és felélte a nyugdíjra befizetett összegeket, erről miért a nyugdíjasok tehetnek?"
Hát a gyár se a munkástól megy általában tönkre, mégis a munkás repül először...

"Az állam szerződést kötött a nyugdíjasokkal, tehát teljesíteni kell a kötelezettségét!"
1. Felosztó kirovó rendszer van, ami megadja a pénztömeget és a lehetőségeket. A hitel pedig + súly a süllyedő hajóban...
2. Ha nincs meg az állandó termelő létszám növekedés, akkor a felosztó-rovó életképtelen. Már pedig nincs meg.
3. Maga a nyugdíjas e rendszer összeomlásának okozója. Kevés az adózó dolgozó. Kevés gyereket gyártott, az is inkább adót csal, és a nyugdíasok egy része is inkább elment koloncnak a nyugrendszer nyakán.

Ennyi.

(Na a 3as pontért lehet ordítani, le kell vezetni mindenkinek a gőzt. Ez a gondolkodás alapja. )