http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/C132B0D27D2EDD5CC1257000003EA2CE/$FILE/0518J000.PDF
JELENTÉS
a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről
0518
2005. május
BEVEZETÉS
A katasztrófák – bár különböző, civilizációs és természeti okokra vezethetőek vissza, és azokon belül jellegük is eltérhet egymástól – általános megfogalmazásban az emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket veszélyeztetik, károsítják (2. sz. melléklet). A természeti eredetű (jellegük szerint a hidrológiai, geológiai, meteorológiai) katasztrófákat, mivel mindegyiket a természet valamely elemének a szokványostól szélsőségesen eltérő megjelenése okozza, általában az elemi csapások közé sorolják. Magyarország éghajlati-földrajzi adottságaira tekintettel alapvetően az árvizekkel, belvizekkel, szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetekkel, kisebb mértékben a földrengésekkel (3. sz. melléklet), míg a nagykiterjedésű tőzegtüzekkel, bozóttüzekkel vagy vulkánkitöréssel igen kis valószínűséggel lehet/kell számolni.
A katasztrófák elleni védekezés átfogó szabályozása csak 1999-ben valósult meg, amikor az Országgyűlés - az Alkotmányból, a nemzetközi egyezményekből eredő feladatokat szem előtt tartva - megalkotta a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényt (Kat.). E törvény megfogalmazásában a katasztrófavédelem nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, valamint a katasztrófavédelemben részt vevők bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. A Kat. adott felhatalmazást a Kormánynak, a belügyminiszternek, valamint a katasztrófavédelemben illetékes minisztereknek a meghatározott tárgykörök további szabályozására.
A törvényi szabályozás a Kormány hatáskörébe utalta - a belügyminiszter elnökletéhez kötött Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) létrehozásával - többek között a katasztrófák elleni védekezés irányításának és a végrehajtás összehangolásának megszervezését, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a megelőzés és a végrehajtás feladatainak tárcák közötti koordinációját (5. sz. melléklet). Ezek között a KKB feladata a Magyar Köztársaság katasztrófa veszélyeztetettségére, a katasztrófák hatása elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégia, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervének, költségvetésének összeállítása is.
...
A KKB szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000 (XI. 7.) Korm. határozatban a Bizottság elnökének feladatai között sorolja fel az országos katasztrófavédelmi információs
rendszer létrehozását, a Bizottság Kommunikációs és Információs Központjának kiépítéséről és működtetéséről szóló javaslatok megvalósulását.
A kialakításra vonatkozó terv kidolgozását a KKB elnöke - belügyminiszteri hatáskörében, az általa felügyelt - BM OKF-hez továbbította. A jogszabályokban ily módon körvonalazott feladatot részben a BM OKF szervezetében az Informatikai és Távközlési Főosztály, valamint az Ügyeleti és Nukleáris Veszélyhelyzet-kezelési Főosztály szervezetébe tartozó Veszélyhelyzeti Központ (VK) együttesen látja el.
Az igény egy egységes védelmi információs rendszer létrehozására az integrációt közvetlenül megelőző időszakban már megfogalmazódott. A jogszabályi követelményeknek megfelelően a szervezet egyik alapvető feladata, hogy az integráció után a jogelőd szervezetek (technikai) bázisán kapcsolódjék be a meglévő védelmi információs rendszerbe.
A kialakított információs rendszerben az alrendszerek működőképesek, de nem alkotnak összefüggő egységet. Ezt felismerve a 2003 decemberében kiadott szakstratégia a stratégiai célok realizálásának feladatai között meghatározta, hogy a veszélyhelyzetek elemzéséhez, illetve a védekezést vezető döntéshozó számára a már meglévő, illetve fejlesztés alatt álló felhasználói informatikai programok és adatbázisok struktúrájának áttekintésével, továbbá a szakmai igényekre támaszkodva egységes adatbázis metodikát kell kidolgozni. Az OKF informatikai fejlesztési programját a BM nem emelte be a fejezeti kezelésű fejlesztési programok közé, így arra a tárca központosított előirányzataiban nem volt forrás.
...
A Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR) a környezetbiztonsági, kármegelőzési és kárelhárítási feladatok ellátását irányító, szervező és végrehajtó szervezeteknek szolgáltat információt az ország potenciális veszélyforrásairól.
Az intranetes hálózaton elérhető szakmai adatbázisokon és vezetői információkon túlmenően a KBIR adatbázisából megvalósításra került a KBIR-WEB, amely egy, a veszélyforrások 19 típusát térképi megjelenítéssel bemutató honlap.
A rendszerek fejlesztését elsősorban a vízügy fejezeti kezelésű éves költségvetési előirányzataiból valósították meg. A környezetbiztonsági és a vízügyi információs rendszerek tekintetében egyaránt alapadatokat szolgáltat, ezért mind a megelőzés, mind a védekezés szempontjából meghatározó fontosságúak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által biztosított meteorológiai adatok.
A felsorolt információs rendszerek az azonos technikai feltételek, összehangolt adatstruktúrák, valamint egységes koncepció hiányában összességében sem elégítik ki a Kat.-ban megfogalmazott országos katasztrófavédelmi információs rendszer kialakításának követelményét.
...
2000. és 2002. évek között befejeződött 12 kutatási-fejlesztési téma utóértékelése alapján megállapítható, hogy az eredmények hasznosíthatóak voltak. A 39,4 M Ft összes kiadás átlagosan – az ÁSz ellenőrzésében18 a K+F területén országosan tapasztaltakhoz hasonlóan - viszonylag alacsony szinten alakult (3,3 M Ft témánként).
Általában a kutatási eredmények közzétételéről és a hasznosításról is gondoskodtak, ugyanakkor előfordultak elkezdett, de be nem fejezett témák. 2001-ben kezdték meg „A Tisza vízgyűjtő éghajlati viszonyai alakulásának vizsgálata, különös tekintettel a nagy árvizeket kiváltó meteorológiai helyzetekre” tárgyú kutatást.
A három évre tervezett munka az első évben 3,2 MFt költséggel járt, de folytatása, befejezése jelen ideig nem történt meg. A Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztés előkészítése 5 M Ft-tal 2000-ben kezdődött, de csak részben hasznosult, mert továbbtervezése és megvalósítása forráshiány, illetve a VTT prioritása miatt húzódik. 2002-ben 2 M Ft-ból valósult meg az Árvízi kockázat elemzése és térképezése – irányelvek kidolgozása c. kutatás, amely része az eredetileg 12 M Ft-osra tervezett, meghatározott mintaöblözetre való kidolgozásnak. A teljes kidolgozás és tervezési módszertani útmutató elkészítésére jelen ideig nincs forrás.
Több fontos kutatás-fejlesztés forrás hiányában nem valósulhat meg. Ilyen az árvízi biztonsági térképezés, amelynek a megvalósulását késlelteti, hogy 2004-ben az OKTVF egyáltalán nem rendelkezik K+F forrásokkal.
...
A jelenleg érvényes hidrometeorológiai és vízgazdálkodási együttműködési szabályzat tartalma korszerűsítésre és aktualizálásra szorul, mivel a megvalósított monitoring rendszer üzemelése nem szabályozott. A munka szakértői szinten elkezdődött, de a 2003-ban kidolgozott javaslatok jóváhagyására nem került sor, mert nem szervezték meg a Kormány-meghatalmazottak 2004. évi rendes ülésszakát.
