Azt hiszem, hogy innen már csak ismételni tudom önmagam.
Tudták, hogy jön a vihar, de az esemény előtt egyetlen ember nem volt, aki szóvá tette volna, hogy né, ebből még akár katasztrófa is lehet, akár. Pedig lehettek nem kevesen, akik tudták, hogy jön a vihar. Néznek tévét, hallgatnak rádiót, van internetjük. Százezernyi emberből egynek se jutott eszébe, hogy nagyon nagy baj is lehet. Mert nem is juthatott, lásd: vihar->esernyő, esőkabát.

Megpróbálok egy példát mondani egy olyan fiktív esetre, amikor a felelősség már egyértelmű lenne.
Vannak ugye a Balaton- átúszások.
Ezeket elég gyakran elhalasztják, a rossz időre tekintettel.
Nos, ha egyszer mégsem halasztanák el, holott tudják, hogy a happening ideje alatt nagyon nagy valószínűséggel egy komolyabb vihar várható, akkor teljesen jogosan lehetne felvetni a felelősség kérdését. Mert ott pontosan tudták, hogy milyen természeti esemény várható és annak, a rendezvény szempontjából mennyire borzasztóan súlyos következményei nemcsak hogy lehetnek, hanem törvényszerűen lesznek is.
Nos, ez a budapesti esetnél már nem mondható el. Tudták, hogy milyen idő jön, de nem tudhatták, hogy amit okoz, az ennyire borzasztó lesz. Az objektíven megállapítható, hogy hiba volt nem elhalasztani. Hiba, de nem bűn. Mert nem volt sem szándék (ezt gondolom épeszű ember nem vitatja) sem gondatlanság.