Kedves sz33,

Egyes részletkérdésben "erős" véleménykülönbség van közöttünk, de én ennek örülök, mert ez további gondolatokra, érvek kidolgozására (vagy elvetésére) sarkal. Kár, hogy mások nem segítenek bele!

Nem figyelted meg forumokon, hogy a legtobb ember azert jon, hogy hirdesse a maga eszmeit, es nem azert hogy igazan eszmecseret folytasson? Ezert van az, hogy az a keves igazi beszelgetes nem nyer figyelmet es reszvetelt sokak altal. En mar ezt megszoktam, es azert "vadaszok" igazi beszelgetesekre.

elneveztem ezt a "kort" a gagyogás korának.

Elfogadhato. Nyilvanvaloan a korai kommunikacio primitiv volt es a legszuksegesebb hetkoznapi dolgokra szoritkozott.

A "gagyogas elotti" idore teszed ezt:

Már ebben az időben (az ember felé haladó úton) egyes fejlettebb ősember álmai alapján már gondolhatott egyetsmást, hogy hol a fenébe lehet az öregapja, ha még él és mozog.

Egyaltalan nem latom biztosnak, hogy ebben a stadiumban az ember szellemi szinvonala elert odaig, hogy egyaltalan felmeruljon az a kerdes, hogy "hol a fenébe van az öregapám?" miutan latta a testet mozdulatlanul, ott rohadva. De MONDJUK HOGY IGEN. A gagyogas elotti stadiumban semmikeppen nem lehetett meg a nyelvi eszkoze arra, hogy ezt a tobbiekkel kommunikalja. Az meg nem lehet feltetelezni, hogy a torzs minden tagja almodott a sajat oregapjarol, ugyanugy.

Akármilyen kezdetlegesen is, de már egymás értésére tudták adni, hogy mit akarnak. Például egy fatörzs véletlenül agyonütött egy erős (tekintélyes) családfőt, idősebb fiai számítva arra, hogy még álmukban meglátogatja őket, megértették a családdal, hogy egyben el kell ásni, hogy ne történjék baja.

A gagyogas koraban nem hiszem hogy messzebre jutottak mint "arra........étel.....menjunk" vagy "itt hideg.....menjunk arra" vagy hasonlo szintu dolgok. El nem tudom kepzelni, hogy az absztrahalas eljutott abba a tobblepcsos stadiumba, ahol az egyes torzstagok álmai alapjan elkezdtek volna feltetelezni (kozosen), hogy oregapjaik valahol megiscsak vannak, ezert a holttestuket el kellene temeti, hogy vedve legyenek. Ez csak egy sokkal kesobbi absztrakcio lehetett volna.

Valamint ez sem tetszik:"Mert az álom és a halál közös nevezőre hozása egy akkoriban komoly szellemi kapcsolast igenyelt volna. "

Túl komplikáltan itéled meg a helyzetet, mert (természetesen) nem tudunk mai eszünkkel olyan egyszerűen gondolkodni, mint az ősember.

Gondolj bele a szukseges lancolatba:

1. Mondjuk a torzs 10 szazaleka almodott elhunyt rokonukrol
2. Ezt kommunikalni kellett a tobbiekkel. Na most gondolj bele mit gondolhatott a masik 90 szazalek. Ez az oregapjarol gagyog, aki "nem mozgott tobbe". Arrol nem is beszelve, hogy a legtobb alom nem azonnal a halal utan fordul elo a tuleloknel, tehat a kommunikacio megertesehez arra is szukseg volt, hogy a tobbiek emlekezzenek a meselo oregapjara, azonositani tudjak, fel tudjak ismerni hogy az illeto tulelo ARROL gagyog.
3. Ennek az alapjan EL KELLETT VOLNA FOGADNI azt, hogy a tobbe nem mozgo torzstag megiscsak mozog "valahol", mindezt az elmeselo gagyogasa alapjan!
4. Es ennek az alapjan kozos konkluziora kellett jutni, hogy minden "nem mozgo" valahol megiscsak mozog.
5. Es ennek az alapjan kozos konkluziora kellett jutni, hogy minden "nem mozgot" meg kell vedeni, es eltemetni.

Mindezt a gagyogas szintjen? Hat szamomra nem tunik valoszinunek.

Az állatok és az akkori fokon még az ember esetében is a félelem ösztöne menekülésre programozta az élőlényt, de az nem "halálfélelem" ezt csak mi homo sapiensként mondjuk, mert most már részünkre valóban létezik a halálfélelem.

Hanem a mitol valo felelem? Miert fut a gazella az oroszlan elol, ugyanakkor miert nem fut a nyuszi a gazella elol (holott a meretkulonbseg arányban van kb).

Ahhoz nem kellett kulonos szellemi kepesseg, hogy a cafatokban levo véres egyed soha tobbe nem fog mozogni. De még evolucios szempontbol is stimmel, hiszen aki nem futott az nem elt tul, aki futott azok kozul voltak akik tuleltek. Vegulis az egesz evolucio azon alapul hogy ki el, ki hal. Nem? Az evmilliok alatt ez erhetoen az osztonok centralis kerdeseve alakult.

Sokkal egyszerubb felismeres lehetett a gagyogo stadiumban az embernek az, hogy az oregapja amikor nem mozgott tobbe, ugyanolyan allapotba kerult mint ha az oroszlan (más vadallat) elkapta volna. Es ezt minden torzstag elobb utobb atelte, anelkul hogy akar kommunikalni kellett volna. A tapasztalat teljesen kozos volt es nagyjabol (kiveve a legfiatalabbakat) mindenkire vonatkozott.

Ebben az időben az ember nem meditált sem a halálon, sem az örökkévalóságon, ki volt szolgáltatva a történéseknek és ahhoz igazodott. A halott rokon nem mozgott többé, ezt megértette. azt is megértette, hogy néha (álmában) találkozott vele és ott mozgott, tehát élt, él valahol. Talán a hegytetőn, talán messze a sivatagban stb.
Ehhez tehát nem volt szükség "intellektuális kapcsolódásra", mint ahogy Te véled.

Akkor nem kellett volna intellektualis kapcsolodas, ha a torzs legtobb tagja almodott volna a halottal, amig az még "frissen" ott fekudt.

Az állatok és az akkori fokon még az ember esetében is a félelem ösztöne menekülésre programozta az élőlényt, de az nem "halálfélelem" ezt csak mi homo sapiensként mondjuk, mert most már részünkre valóban létezik a halálfélelem.

A halalfelelem komolyan felre van ertve enszerintem az embernel. Most mar ezt mi egy tudatos valaminek veljuk, holott enszerintem nem az. Soha nem felejtem el, amikor.......nem lehettem tobb mint kb 6 eves, valaki emlitette hogy a nagymamam egyszer meg fog halni (nem emlekszem ki, milyen korulmenyek kozott, hiszen akkor nem volt halalan, 16 eves voltam amikor meghalt). Es elesen emlekszem hogy ott zokogtam a konyhaban............MIERT? Soha senki nem halt még meg akit akkor ismertem. Tudatos fogalmam nem lehetett hogy mi az hogy "meg fog halni". Maig nem talaltam logikus magyarazatot arra, hogy miert sirattam el nagymamamat 6 eves koromban.

Gabor