Lehet, hogy egy ún. elit iskolában ugyanakkora gyereklétszámra érdemesebb egy jól megfizetett magyartanárt felvenni, míg egy problémásabb gyerekekkel foglalkozó iskolában ehelyett két türelmesebb kevésbé képzett és megfizetett tanárt alkalmazni.

 

Alapvetően hibás.

A problémásabb helyekre kell a sokkal jobban képzett tanár. Az elit iskolábana gyerek szinte "magától " hozza az eredményt, egy HH esetében a közepes szint eléréséhez is sokkal több pedagógiai hozzáadott érték kell, mint egy elit gyerek egyetemre  juttatásához.

Ha azt tesszük, amit javasolsz, vagyis gyenge helyre gyenge tanerő, szted mi lesz ?

Még inkább felerősödik a HH. ahelyett, hogy a közoktatás kompenzálná.

 

Ezt várhatjuk a kormánytól, de ők nem ismerhetik a Bélatelep-Alsó vasútállomás helyzetét, a tiszacsegei általános iskolát stb.

 

Tény. De nem lehet 3200 féle iskolát létrehozni. A kormányzatnak azt kell tudnia, hogy mit vár el a közoktatástól, az intézményeitől, függetlenül attól, hogy az intézmény Alsó-Bélatelepen vagy Szegeden van. A feladatnak a közoktatásban mindenhol ugyanannak kell lennie. És nem szabad kiszolgáltatni a helyi alkuknak.

 

 Ezért elvileg az lenne a helyes lépés, ha a döntéseket azokra bíznák, akik ismeretekkel rendelkeznek az adott helyzetről. Ez már közelebb visz a megoldáshoz, azonban mivel olyan intézményfenntartót még nem látott a világ aki meg akarná szüntetni a gondjaira bízott intézményt, ha erre nincs valamilyen kényszere, olyan szabályokat kell hozni, amik a gazdaságos és ésszerű fenntartásra ösztönzik az intézmények fenntartóit. Ez ma elsősorban finansziális kényszerrel oldható meg.

 

A szabályok tulképp léteznek. A kistérségi társulások létrejötte, a társulásokban benne levő önkormányzatok + támogatása jó lépés.

 

Ebbe a képbe a bértábla nem illik bele.

 

De beleillik. Csak mozgóbért kellene hozzátenni, hogy a minőségi munkát el lehessen ismerni.

Nem ártana megnézni azokat az indokokat, amelyekkel 1992-ben a KJT megalkotásakor a bértömeggazdálkodást felváltották a bértáblával...