Detty, mivel olyan jól vetted azt a kis zrikát, (ami azért szeretetteljes volt:)) elmesélem életem legelső hivatalos útjának legelső napját, hogy te is nevethess rajtam.

Mivel az első volt (a többire már dátumilag nem emlékszem) ezt tudom 1973.dec.03. volt, 25 éves voltam. Hejj!!! Nem a koromon kell nevetni!:)

MALÉV IL 18-assal mentünk Bejrutba. Ez már orrkerekes gép, mivel addig csak farokkerekes IL-14-en repültem. Este 9-kor indult Budapestről. Már az utazás is maga volt az élvezet, olyan, mintha a fürdőszobában magadra csukod az ajtót, bekapcsolod a porszívót, kávédarálót, meg mindent ami zörög jó hangosan, a mosógépet beállítod centrifugálásra, és ráülsz miközben egyik kezedben kasztanyetta, másikban kereplő... Na mindegy odaértünk éjjel 1-kor.

Várt a kereskedelmi kirendeltség vezetője, hogy elvigyen a HOTEL Bedford-ba taxival. Ez a Hamrától 20 méterre van a dombtetőn. Mivel mi több hónapra mentünk, így 20 kg tulsúlyt vihettünk, meg még mindenkinél + 25 kg hivatalos anyag, hogy ha megérkeztünk Iránba, rögtön dolgozni tudjunk. (műszerek, térképek, irodaszer stb.)

3 taxiba fértünk bele 4-en, összesen 22 böröndünk volt, meg még 4 átlag 15-20 kg-os kézipodgyász.

A hotel ahova mentünk egy tipikus angol szálloda volt. Sajnos Pestről való indulásunkkor -14 C fok volt, így persze télikabát, télicipő, sapka-kalap, sál ahogy azt kell. Na szálló halljában angol üzletenberek ücsörögtek, a feleségeikkel vagy 10-12-en fehér porcellánnadrágban, rövidujjú ingeben, a hölgyek nyáriruhában, kiskosztümben, és whiskey-t, likőrt szopogattak, szivaroztak bridge-ztek.

Na amikor mi oda a hallba beállítottunk télikabátban, kalapban a Bejruti +28 C fokba, az egész hall tele a böröndjeinkkel, a hűvös angolok a földön fetrengtek a röhögéstől. Azt látni kellett volna!

Na a kirendeltségvezető mondta, ő már hazamenne, de menjünk csak le az étterembe, direkt nyitva maradtak miattunk, minden ki van fizetve, érezzük jól magunkat. Otthon hússzor elmonták, hogy mivel geodéziát (térképezés) csinálunk, semmi flanc nem kell, ne vigyünk öltönyt, ilyesmit. Hát abba az éttermbe kellett volna, a farmer, kockás ing-póló nemigen odavaló volt. Leültünk, igen feszengtünk, mert négy szmokingos pincér -mindegyikünknek 1-1 hozta az étlapot, kinyitva a kezünkbeadta, ahogy azt illik. Még kicsit furcsa is volt, hogy csak 14 féle étel volt rajta. Na én már teljesen kitikkadtam, kértem egy sört. Meglepődtek sört most? Kérdem miért nincs? Dehogynem, hozták a sörlapot 8 féle csapolt, és kb. 40 féle üveges. Na mindenki kért egyet. Közben választottunk valami steeket, ezt is nagyon furcsán vették, mondták, bízzuk rájuk.

Szóval a vége az, hogy -bár ráírva nem volt- ez egy menükártya volt, és szép sorjában mind a 14 fogást szervírozták, és mindegyikhez a hozzáillő bort, (a sör negyedik volt) a végén 10 féle röviditalból választani, na szóval a végére felengedtünk, ki az éjszakai Bejrutba reggelig, másnap Baalbek,harmadnap Teherán.