Ez a "szokás". Ami drága eszköz van, azt ne használjuk, mert elromlik, és soha nem lesz pénz pótolni.
Erről jut eszembe, egyszer egy polg. védelmi napon tűzszerészekkel beszélgettem. Iszonyú érdekes cuccok voltak kint, mindenféle hiper-szuper kütyük, amik mérnökszemmel nézve igazi csodák voltak. Egyszerűek, ötletesek - és dicsértem, hogy hú de frankó, ezzel tényleg milyen egyszerűen le lehet kapni a gyújtót egy grnátról. Erre mondja a tűzszerész tiszt: persze. Jó is lenne. Ezt kiállításra hordjuk, de nem használhatjuk, mert drága, (a működéséhez "fogyóeszköz" kell), ezért marad a franciakulcs, kalapács és csavarhúzó.
Egyszer meg a sokadik szomszéd talált egy gránátot a telkén, jöttek a tűzszerészek, kérdeztem azt a jó kis bisz-baszt, amivel le lehet kapni a gyújtót , nemhozták? Meg a kiállított páncélruhát? Legyintettek: azt nem használhatjuk, mert ha tönkremegy, ki kell fizetnünk.

Ugyanez van a tűzoltóknál is: pl. magyar szabadalom az impulzuspuska, amivel tizedannyi vízzel lehet oltani, USA-ban, Németországban lassan mindenhol használják, itthon nincs rá pénz. (Inkább szarrá áztatnak mindent, hordják ezer autóval a vizet.)

o