vámmentes Creative Commons License 2006.08.10 0 0 1987

1. Bűnbocsánat - Jézus vére által kapott váltság viszonya.

 

Bebizonyosodott, hogy Te nem úgy látod ezt a viszonyt, ahogyan

- Mózes,

- Ézsaiás,

- Zakariás, 

- Máténál Jézus-,

- Keresztelő János-,

- az apostolok-,

- Pál-,

- János-,

- a mennyei vének-,

- a Jánossal beszélő angyal szólt(ak) erről, azaz nem úgy, ahogyan a biblia egésze, s a bibliában leírt Jézus.

 

Nem baj, nem szükséges, hogy a Te látásod egyezzen a biblia és a bibliában leírt Jézus látásával. Alkoss magadnak nyugodtan külön evangéliumot, benne külön Jézussal, csak azt ne állítsd légyszíves, hogy a Te fogalmaid azonosak a bibliában leírt fogalmakkal, s a bibliában megszólaló Jézus fogalmaival!

 

Ezen felül ehhez a témához plusz adalékok még:

 

a., Ismét Mátétól, a szerinted nagy "kiszínezőtől", a bibliai Jézus szavai:

"...és adja az Ő életét/lelkét váltságul sokakért." (Máté 20,28.). Nyugodtan behelyettesítheted oda a "vér" szót is, hiszen az a biblia fogalmi képében azonos az élettel és a lélekkel. És bizony itt "váltságról" van szó, egyértelműen a bűnök következményeitől való megváltásról.

 

b., Ha esetleg ezt Máté újabb "színezésének" vennéd, akkor felhívom a figyelmedet, hogy ugyanez ugyanígy hangzik el Márknál is (10,45.), "váltságostul, életestül/lelkestül!

 

c., Erről szólt Keresztelő János is:

"Íme az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit" (János 1,29.).

K. János egyértelműsíti, hogy Jézus úgy fogja elvenni a világ bűneit, ahogyan a bárányok szokták. Ahogyan évente Izraelben feláldozták Őket Izrael éves bűneiért, ártatlanként haltak meg a bűnösök helyett. Ahogyan Jézus. Ártatlanság és áldozatvállalás - ez törölte el a bűnöket Jézus előtt évente, Jézus után a tökéletes áldozata miatt - örökre.

 

Tehát Jézusról Keresztelő János is bűnért való áldozati árányként beszélt, Jézus maga is a véréről, az életéről váltságdíjként beszélt, olyanról, ami sokakért fog kiontatni a bűnök bocsánatára váltságul, ahogyan a bárányoké szokott áldozatkor.

 

Ez a bibliai Jézus fogalmi képe az Ő áldozatvállalásáról, az Ő véréről, az Ő életéről, s ez volt már az ószövetségben is előre vetítve a messiás szolgálatáról. Nem baj, ha nem egyezik tehát a Te képeddel, de légyszíves a bibliai Jézus szavait hagyd meg annak, ami összhangban van a bibliában erről író más szerzőkével, apostolokkal, prófétákkal!

 

2. Az írod a 1976-ban, hogy "mi a gondom"?

 

Miért vagy ilyen szemtelen? Hiszen leírtam azt Neked, hogy mi volt a gondom! Leírtam, hogy Te azt a képtelenséget állítottad a 1960-ban, hogy "szellemet nem lehet lehellni"! Na ez volt a gondom, ez a hamis állításod, s ezt a gondomat le is írtam a válaszomban! Akkor meg most mit értetlenkedsz, hogy "mi a gondom"?

 

Hát az volt a gondom, hogy bizony az Ezékiel 37,9-10. eredeti szövege fényesen mutatja, hogy "szellemet igenis lehet lehellni" a biblia szerint! Most pedig az a gondom, hogy értetlenkedsz, s amikor a vaskos tévedésedre határozottan rámutatok, akkor ahelyett, hogy megköszönnéd a kiigazítást, még visszakérdezel, hogy

- "mi a gondom?"

 

Hát most itt az a gondom, hogy ismét vaskosat tévedtél a bibliát illetően, s nem tanusítasz belátást!  

 

3. Vízkeresztség és az óemberi lélek (1977-ra válaszként).

 

Hát azért "azonosítom a víztől születést a vízkeresztséggel", mert

 

- Jézus azt mondta, hogy "szükséges nektek újjá születnetek víztől" (Ján. 3,5-7.)

- és a vízkeresztséget az Ő tanítványai is végezték folyamatosan, nem csak K. János tanítványai (Ján. 4,2.),

- s a mennybemenetele előtt azt mondta a keresztség parancsaként, hogy "...tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén Őket..." (Máté 28,19.), 

- és e parancsolat alapján Péter azt mondta az Apcsel. 2,38-ban, hogy "Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára", ami ugyi a vízkeresztséget jelenti (Máté 3,2.11.).

 

Az már csak hab a tortán, hogy engem oktatnál arról, hogy higyjem el, hogy "amikor Jézus vízzel megkeresztelkedett, nem akkor született újjá." Mert mondtam én ezzel valamit szemben? NEM, nem mondtam, sőt!

Sőt, azt mondtam a 1969-ben, hogy Jézus csak illendőségből keresztelkedett meg, mert neki a bűntelensége miatt nem volt szükséges megkeresztelkednie. Ez pedig ugyanazt jelenti tartalmilag, amire Te itt felhívni kívánod a figyelmemet! Minek hívod fel hát a figyelmemet olyanra, amiről Veled tartalmilag azonosan írok éppen Neked!?

 

Ennyire nehezen érthető volt ez a mondatom a bűntelen Jézusról, meg a csupán illendőségből - azaz nem szükségszerűségből! - megtett vízkeresztségéről!?

Nem először érted meg nehezen azt, amiben egy a véleményünk! Nagyon nehéz Neked emiatt - is - írni!

 

4. Ugyanez az értetlenséged nyilvánul meg az óemberi lélek "elveszítése, feladása" kérdésében is.

 

Mondtam én valaha is olyat, hogy egy embernek nem "Jézusért, Jézus dolgaiért kellene elveszítenie, feladnia az életét"? Hiszen végig erre idéztem az idézeteket az evangéliumokból, ahol minben a Jézusért való feladásról, elveszejtésről van szó, nem puszta, önmagában lévő cselekvésről! Olvasd el bővebben hát azokat az idézeteket, tele vannak ezzel az "én érettem" kifejezésekkel, emiatt idéztem jómagam is!

 

Egyszerűen nem értem, hogy kivel vitatkozol ilyenkor?

 

5. A bibliai antropológia - meg a Te antropológiai látásod kérdése (1974).

 

Elkezdted az idézeteket vizsgálni, de nagyon rossz fordítás(ok) alapján. Erre majd még bővebben kitérek, de lényeg végre az, hogy a saját fogalmi látásoddal kapcsolatban beláttad a múltkor azt, hogy az nem egyezik a biblia fogalmi képével. Nekem ez nagyrészt elég is, meg az, ha végre úgy látszik lassan belátod azt is, hogy a biblia bizony ír egy adott helyen az ember lelkéről, testéről és szelleméről külön-külön részként (merthogy ezt is tagadtad a vita legelején - hamisan!), egyszerre.

 

Ha Te nem értesz tehát Velem, vagy a szintén a bibliai képet valló Görbitz Tomival, - az nem baj. Én nem akarom rád erőltetni az én általam igaznak megtapasztalt (bibliai) fogalmi képemet, elegendő az, ha elismerted azt, hogy a Tiéd nem bibliai.

 

 

Üdv.:

 

vm

 

   

 

 

Előzmény: takarito (1975)