„valaminek az ideiglenessége a legnagyobb bizonyíték önmagának - mint jelenségnek, bárminek - az illuzórikus mibemlétére”

 

ideiglenes: átmeneti. hol itt a bizonyíték.

 

„egyszerre tanítja a világ illuzórikus voltát és ideiglenességét”

 

 a vaisnava tan nem. (erről írtam, de igazad van, honnan kellett volna tudnod.) a monoistáknál vannak a fentihez hasonló utalások… hogy idézzelek: „ízlés kérdése”.

 

„ízlés kérdése…teoretikusan persze elgondolható… legszánnivalóbb és legirigylésreméltóbb részének” – erre írtam: akár „fejen is állhatunk”. (jelenállapotunkbanminemdemagógfrázis.)

 

„Akinek pedig igen, annak ott mindig is ott volt az örökkévaló másik világ, a hol a boldogság elérhető, a Mennyország. Lehet hinni egy jóságos, gondoskodó Istenről.”

 

nem a mennyországra meg a jóságos nemtudomkire gondoltam, hanem az akarmikus tettekből fakadó… stb.

 

ez van. de mi. nekem a Gítá, a többit egyelőre hagyom másoknak.

 

szv