"Na ez az, ami teljesen elfogadhatatlan erveles. Az iskola hasznalhato tudast adjon, mert ezert tartja fenn ot a tarsadalom, ha ez valami miatt nem teljesulhet (mert a miniszterium 100m-es treningeket var el a 10ezresek helyett), akkor szoljanak az edzok; ugyanakkor nem emlekszem, hogy sztrajkkal fenyegetoztek volna mondjuk a tul sok evszammagoltatas miatt, ellenben eleg nagy visitozast hallok mostanaban az oraszam miatt."

 

A félkövéren kiemeltben teljesen egyetértek veled. Azonban számtalanszor megkapja a közalkalmazott, hogy nem tudja mi zajlik munkamorál, munkaidő és bér ügyében a versenyszférában. Pedig ezek - elvileg - munkahelytől, szakmától független dolgok. Tegyük fel, tényleg nem tudja. Ugyanakkor ugyanazok elvárják, hogy tudja a közalkalmazott tanár, hogy mire van szüksége a versenyszférának, milyen tudásra van szüksége a társadalomnak mert ugye ha azt kiszolgálja, akkor ad használható tudást, no azt meg tudja. Ezt kicsit kettősnek érzem. (Monhatnám Te vagy a megrendelő, rendeld meg az oktatástól, hogy mit vársz el. Te nem a tanártól rendeled meg közvetlenül. Ugrált valaki hivatalosan, hogy emberek, baj van? Lehet, hogy igen. Lett eredménye? Ezek szerint nem. Pedig aki ugrált, az "termeli meg a GDP-t", amiból a döntéshozók - és közalkalmazottak élnek, tehát az érdekérvényesítő képessége sokkal nagyobb, mint a közalkalmazotti végpontokon élőknek...)

 

Visszatérve a példára:

Az említett edzők azon tízezres szintfelmérő (PISA) után azért rövidtávon (akkori érettségi, felvételi) kellett indítsák versenyzőiket a versenyen, a szülők azt akarták, hogy ott fusson jól, tehát csak céltalanul háborogtak a "hülye" felmérő miatt.

 

Fejtegetés:

A használható tudás nem csak azon múlik, hogy mit. Hanem azon is, hogy mennyi idő alatt. Amikor kialakították a mit és mikor tanítsunkot meghatározó tanterveket, akkor abban az általam leginkább ismert tantárgy esetében néhány ezer tanár véleménye tükröződött benne. Az jó is volt, az akkori tantárgyi óraszámokra. Aztán hipp-hopp megjelentek más tárgyak, a diák terhelését csökkenteni kell, csökkentették az összóraszámot, tehát csökkenteni kellett az egyes tárgyak óraszámát is, ugyanakkor annak az idejét vették el, hogy amikor a lényeg bevésésre, begyakorlásra kerül. Itt most jön egy újabb futós példa, csak kevésbé látványos, mint az előbb. A felkészítés itt már 10 ezer méterre szól, de edzésen sohasem volt idő arra, hogy lefussák a távot, így fejlesztették a képességeket, fejlesztették, de ki tudja, hogy mindenki célbaér-e egyáltalán a versenyen. Az edzők tiltakoztak, de azt mondták, ez tízpróba, összesen ennyit lehet edzeni, mondjátok meg, miből gyakoroljunk kevesebbet. Így az edzőket szépen kijátszották egymás ellen, az edzők és sportvezetők közötti vitát ügyesen edzők közötti vitává alakították.

(Másik példa: a szakácsok csak egy lángot használhatnak ebédfőzéshez. Szépen kialakítják a menüt, az idő pontosan elég ahhoz, hogy minden megfőjön. Ekkor bejelentik, hogy jó, de azok mellett még ezt a két dolgot is meg kell főzni. Mivel ebéd az kell, ezért rövid idő múlva a szakácsok egymással fognak veszekedni, hogy kinek mennyi ideje jusson. Biztos, hogy a többség rosszul jár. Az eredmény: az egyik étel nem fő meg rendesen, a másikban nem járja át hús a fűszer íze. De ebéd az lesz. És persze a szakács a hibás. Legalább azért, mert nem tiltakozott.)

 

"Nyilvan nem fogok tudni piszlicsare szakmai reszletkerdesekben vitatkozni (hogy pl. sok-e az egyszakos enektanar vagy keves es jobb-e a rajz-foldrajz) es nem is akarok:"

 

Ez valóban piszlicsáré ügy, ha azt akarnám megvitatni, hogy sok-e vagy kevés. Ezt nem akarom és valóban mellékes is. Az volt a felvetett probléma, hogy hogyan lehet ma több tanár kevesebb diákra. Az egyszakosokkal (és az ellátandó óraszámmal) azt támasztottam alá, hogy ebben önmagában nem feltétlenül van ellentmondás jól működő rendszer esetén sem.

Mondható ugyan, hogy több alkalmazottal dolgozik egy cégnél abban az esetben is, ha egy álláson két részmunkaidőst foglalkoztat. Ugyanakkor ugyanazt a munkát végzik el a vállalat számára ugyanannyi pénzért. Tehát a több pedagógus oka akár ez is lehet. Sajnos a statisztikák nem mutatják, hogy ténylegesen hol van az a több.