Én csak azt nem értem, hogy ki tudja valójában megítélni egy tett milyenségét. Mi nevezhető valójában segítségnek, ha épp a jóindulatom miatt hal meg valaki szerencsétlen. Pedig nem is tudunk róla, meddig jutnak tetteink és gondolataink.. a hatásuk. Kit talál meg egy általunk rossznak vélt tett, és milyen csodás következményeket vált ki az ő életében? Ki tudna túllépni a személyes ítélkezésen, hogy valójában a karmát ismerje, és ne a személyes jó/rossz ítéleteit magyarázza bele egy törvénybe? Nekem még mindig szimpatikusabb a karma okságként való értelmezése, ami nem jelent többet, mint hogy mindennek van oka, és következménye. Ez lehet az én korlátoltságom, pedig nem jelenti azt, hogy lépten nyomon embert, állatokat ölnék, és minden más rosszra törekednék. Na meg elkerülöm a Szepes Mária féle áradozásokat, és misztifikálásokat a karmával kapcsolatban.