T. Alfredoo!

 

Szeretném ha elhinnéd: sosem volt harcostársam, nagyon békés ember vagyok, ezért nem véletlen, hogy senki neve nem ugrott be neked ezzel kapcsolatban.

 

Mivel  a topic némely hozzászólója  a nyiltan vállalt zsidó identitást feszegeti, néha, egy kevés célzóvizzel megtámogatva veszem a bátorságot, hogy én is beírjak valami hülyeséget.

 

Ezt arra hivatkozva teszem, hogy mondhatni zsidó környezetben nőttem föl, és mi gyerekek tudtuk a másikról, ki kinek fiaborja. Egyrészt azért, mert szabadon járkáltunk egymás lakásába, másrészt mert az 50-s években volt egy időszak, amikor a zsidó gyerekek felmentést kaptak a szombati iskolába járás alól. Ezzel a lehetőséggel naná éltek a vallást nem gyakorlók is, mi nemzsidók meg kellőképen irigyeltük és útáltuk ezt a kiváltságukat.

 

Persze ez a kivételezettség nem tartott sokáig, viszont a forradalom után a fél osztály disszidált, mondanom sem kell, hogy túlnyomórészt a zsidó családok. Sajnos, sokszor gondolok arra, hogy a gyerekkori zsidó haverjaim mások voltak, mint akiket később megismertem.

 

Az elmondottaknak köszönhetem, hogy elég jól fölismerem a zsidókat, talán olyan biztonsággal, mint ők egymást, a rádiót hallgatva hangról 90% találati aránnyal megmondom, hogy kit hallok:))))

 

Ez lehet, hogy különleges képesség, de soha hasznom, vagy károm nem származott belőle. Számomra annyit jelent, mintha az konstatálnám, hogy szőke, barna, rövid, netán colos az illető. Passz.

 

De úgy látom, hogy a jövőben jobb, ha csak olvasgatom ezt a topicot, igyekszem magam visszafogni, és hülyeségek írkálása helyett, mások hülyeségein röhécselni.

 

üdv.