Valamikor az ökrös szekér és a lovas postakocsi volt a vesztes a vasúttal, majd később a közúttal szemben. Próbálj meg belegondolni, mi lett volna, ha a mondjuk 1870-ben az akkori közlekedési miniszter úgy dönt, hogy a hamarosan munka nélkül maradó szekeresgazdák és kocsisok nyomásának engedve, azonnali hatállyal leállítja a vasútépítéseket, majd az országgyűlés törvényt fogad el arról, hogy géperejű jármű Magyarországra nem teheti be a lábát, kivéve, ha egyetlen szekeret vagy kocsit sem találnak az adott feladatra.

Én két esetet tudok elképzelni:

- Örülünk magunknak, hogy milyen szolidárisak vagy, és milyen jól megtámogattuk a veszteseket, majd egyszercsak azon vesszük észre magunkat, hogy egy országnyi vesztes ül a szemétdombján, és körbe mindenki rajtunk röhög.

- Egyre többen jönnek rá, hogy abban a versenyben, ahol az elől futók megállnak és nyakukba veszik a lemaradókat, először ketten visznek egyet, majd ahogy széthúzódik a mezőny, már egy cipel 3-4 másikat, hamarosan mindenki szánalmasan vánszorgó vesztessé válik. Ezek aztán tesznek valamit a fennálló rendszer megváltoztatásáért.