A csupán test és vér/lélek által vezérelt ember nem örökli Isten országát.

 

A kettő között pedig a kapcsolatot mint már írtam az 1. kor. 2,11-3,1. írja le. Az az ember, aki lelki, a lelke által vezéreltetett ember, az csak testi ember (3,1.), aki pedig szellem által vezéreltetett, az szellemi ember, olyan, akinek a teste és a lelke az Isetn Szelleme által vezérelt emberi szelleme irányítása alatt van.

 

Mindhárom alkotórészünket meg kell emiatt "Istentől szentelni mindenestül, a mi egész valónkat, mind a szellemünket, mind a lelkünket, mind a testünket..." (1.Thess. 5,23.), mondja az eredetiben Pál. Milyen érdekes ugye, hogy Károli egy az egyben kihagyta a bizony ott lévő "szellemi" szót?

 

A bibliai antropológia (s benne Pál írásai) ennél jóval részletesebb képet ad az emberről (ösztönlény szintjén élők, lelki-értelmi bölcsesség szintjén élők, stb.. Hadd ne idézzem...), de lényege az, hogy az embernek a szelleme az elsődleges kapcsolódási pontja Istennel, s ezen keresztül kap vezetést az élet mindennapjaira. Ha azonban csak a lelke és a teste ad jelzéseket az akaratának, akkor csak a lelke és a teste fogja irányítani a cselekedeteit, s a szelleme nem lesz érzékelhető.

Van erre egy jó kifejezés a magyarban - "elnyomja a lelkiismeretét". Mert az ember lelkiismerete az egyik megnyilvánulási formája a szellemének, mert az "Úrtól való szövétnek az ember szelleme, aki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét" (Péld. 20,27.), vagyis úgy, ahogyan a lelkiismeret teszi.

 

Az embernek élővé kell tennie tehát a szunnyadó lelkiismeretét, a szívének a rejtett dolgaiban lévő, így már "megvizsgált" és kikutatott rosszat be kell látnia, s így tud "a szívében megkeseredni, megtérni és megkeresztelkedni Jézus Krisztus nevében a bűnök bocsánatára, és veheti a Szent Szellem ajándékát" (Apcsel. 2,37-38.).

 

Ez az alapja a hitéletnek, ennek a töredelmes szívállapotnak az elérése, s a lelkiismeret, s az emberi szellem élővé tétele. Emiatt nyertek nagy bűnű emberek örök életet, s emiatt vettettek el a világ bölcsei, írástudói a maguk bölcsességéből meg nem igazulva, a kemény szívállapotuk miatt.

 

 

Üdv.:

 

vm