Kedves GB.,

a testver, akirol irtam, katolikus, en pedig nem vagyok katolikus, hanem csakis az Evangelium betuihez ragaszkodom. Igen, ennek ellenere peldakepkent tekintek Ra, mivel allandoan lathato is igazolt pecsetje van Jezus Krisztustol ama tekintetben, hogy szereti es vedelmezi Ot.

Abba oltozik, amit talal. Italia nem Magyarorszag. Rengeteg kivalo es patyolat tisztanak tetszo ruha van elhagyva az utcan. Az olaszok nem sporolosak. A kontenerek - pl. a Lido di Ostian, a tengerpart mellett - sokszor fullig vannak hasznalt, tisztara mosott, minden folt es szakadas nelkuli ruhakkal. Romaban kevesebb a penz, mint az egy metroval odebbi tengerparti lakotelepeken, de itt is hatalmas szatyrok es zsakok kerulnek a kontenerekbe, illetve tetetnek le a kuka melle, vagy hagyatnak el egy hajlektalan utcai rezidenciaja mellett, mert nem sporolnak es annyi van. Magyarorszagon ellopjak egymastol a ruhat, de itt szinte lehetetlen, hogy ruha eltunjek, mert annyira el vannak latva a Caritas-ok (segelyhelyek) es az utcak mosott ruhaval. Ez a Testver (sorella) most eppen apacaruhat hord, amit szinten ugy talalt az utcan.

Magam sem jarok Caritashoz, mert a teren, ahol alszom, van egy templom, ahol a papok nagyon partfogasukba vettek: ok latnak el a hozzajuk juttatott es meg nem tovabbitott ruhanemukkel. Amikor pedig ruhat talalok az utcan vagy valamelyik kontenerben, olyankor egy erre a celra varosszerte elszort gyujtokontenerek egyikebe viszem, ahonnan elszallitva kimossak azokat es a szegenyek reszere juttatjak. A bosegrol meg: Romaban az a rendszeres, hogy ha valaki hajlektalankent elhasznalja a ruhajat, akkor egyszeruen kidobja a szemetbe, mert van masik. Tehat semmiben nem hasonlithato Magyarorszagra.

Elotte - egy metrouttal odebb - a tengerparton laktam allandoan, a Lido di Ostian. Ott magyar szemmel nagyon gazdagok, vagy inkabb nagyon tekozlok elnek. Az ember nem mehetett vegig nehany konteneren, szemetestarolon ugy, hogy annyi borondnyi hasznos holmit (televiziot, videomagnot, CD-lemezek es videokazettak tucatjait, poharakat, tanyerokat, automata jatekokat stb.) ossze ne gyujtson, amelyekkel piacra lehetett volna menni. Vannak, akik abbol elnek, hogy furgonba pakoljak a kontenerekbol osszegyujtott holmit es eladjak a boltban, illetve kiskereskedokhoz tovabbitjak. En azt tettem, hogy az osszegyujtott javakat kitettem egy utcai csaphoz. Aki arra jart, elvette onnan, ami kellett neki es hazavitte. A gazdagok dobjak ki es viszik haza egymas cuccait. Ezen a helyen egyebkent gyakori az is - Romaban ritka -, hogy a nem elfogyasztott elelmiszert nem a kukakba dobjak - noha az is tele van vele -, hanem felakasztjak a kontenerre, hogy aki megkivanja - legyen gazdag vagy szegeny -, fogja es elvegye. Semmiben sem hasonlit ez a helyzet es segitokeszseg Magyarorszagra.

En pl. az elelmiszert minden este egy Pizzeria mellol szerzem be. Ami nem fogy el aznap, azt egy nagy zsakban kiteszik a kontener melle, vagy beledobjak a szemetesbe. En pedig kiveszem a pizzakat, jollakom belole, jollakatok belole mindenkit, aki estenkent odajon hozzam erdeklodni, van-e valami harapni valom, es masnap reggel ennek maradekat faljak fel a ter galambjai. Ez a Testver is Pizzeriak es ettermek mellol gyujti ossze az ennivalot. Nappal bojtol, ritkan eszik, este pedig valamely elhagyott elelmiszerszatyorbol vagy zsakbol valaszt Maganak ennivalot. Vannak sokan, akik ugy kapnak minden este az ettermesektol vagy Pizzeriasoktol ennivalot, de ennek semmi ertelmet nem latom: az odaadott elelmiszer ugyanaz, mint ami kikerul szatyorban es zsakban a kukaba vagy a kuka melle. Minek kerjek szivesseget, es miert menjek allami koltseggel Caritashoz enni, amikor az utca boven el van latva elelmiszerrel. Keresztyeni szabalykent szeretem betartani, hogy ne masok kenyeren eljek, hanem magam szerezzek meg lehetoleg mindent, hogy Italiaban a leheto legkozelebb alljak a zero fogyasztashoz, azaz ne keruljek ezen a modon egy fillerjebe sem a lakossagnak.

Ez Italia. Itt irdatlan sok politikai menekult es hajlektalan szegeny el az egesz vilagbol: Afrikabol, Azsiabol, az araboktol, Europabol es az amerikai kontinensrol. Ez az eletmod es a szegenyseg normalis es elfogadott, ahogyan a segitokeszseg is a lakossag reszerol. Nem Magyarorszag, ahol amikor pl. az afgan haborus menekulteket el akartak szallasolni, a magyarok kimentek torkuk szakadtabol orditani, hogy bunozok es tolvajok ozonlik el a varost. Itt megszokott a valtozatossag minden szinbol, nyelvbol, nemzetbol.

Azaz a haz nelkuliek irdatlan tomege nem olyan lerobbant alkoholista, mint ahogy Magyarorszagon a hajlektalanok zomet ilyenek kepezik. Italiaban pl. nincsen egyetlen kocsma sem. Egy sem. Alig talalni alkoholistat is. A hajlekatalanok rendesen ellatjak magukat. Rengeteg koztuk a keresztyen Pakisztantol Ausztriaig, akik allandoan a templomban ulnek vagy protestanskent az utcan es a Vatikan elott teritenek. Masok nem csak az orszagot jarjak keresztul-kasul, de a vilagot is. A hajlekatalanok 1%-a lehet az, aki nem beszel jol legalabb egy nyelvet az anyanyelven kivul, mig vannak, akik 6 nyelven is beszelnek. Akadnak, akik megjartak teritokent Koszovot es Ukrajnat is. Szoval nem a magyar allapotokat tukrozi az itteni szegenyseg. Azzal a nyelvtudassal, amellyel a hajlektalanok zome rendelkezik, elmehetne Magyarorszagon valamelyik kft.-hez tolmacsnak. Itt viszont mindenki tobb nyelvet beszel, raadasul menekultdomping van, igy munkahelyet nem talalhat maganak. Az Europai Unio - ugy fest - mintha tudatosan gyujtene a menekulteket Italiaba. A szegenyseg tehat itt szokvanyos, bevett eletforma, es nem szegyen, hanem az emberek java elott - az allando Igehirdetes miatt - dicsoseg, de mindenkeppen olyan eletmod, amely megnyitja az emberek szivet es penztarcajat. Rasszista jellegu politikai elkulonitessel, szeparacioval csak az arabokat illetoen talalkoztam: az allam letrehozott szamukra egy olyan jol ellatott es felszerelt Caritast Roma kozepen, ahova csak arabok mehetnek, nem titkoltan 'politikai' elkulones szandekabol. Ennek semmi ertelme.

A keresztyenek es nem keresztyenek sokasaga van tehat, akik soha, vagy szinte soha nem mennek segelyhelyekre. Ez a Testver pl. - es szamosan vannak igy - ra sem erne, mert egesz allo nap templomban van, ha pedig nem, akkor mindenkitol elvonulva imadja Istent. Semmi koze a fakirsaghoz, Neki igy jo. Amikor a legabsztinensebb, amikor a leginkabb elvalik a vilagtol, olyankor a legvidamabb. Ilyenkor hallani Tole a legtobbet: 'vilagossag'. Masok - hozzam hasonloan - mikozben lakniuk sincs hol, NoteBook-kal rendelkeznek es egesz nap irnak. Ki egyetemi konyvtarat, ki a varosi konyvtarak valamelyiket hasznalja.

Nehogy azt hidd, hogy kenyelmetlenul aludni rossz dolog. Magam is sokat aludtam ulve es terden allva - tobb hajlektalan keresztyent ismerek, akik szinten igy eltek-elnek -, amikor meg erosebb keresztyen voltam, nem olyan, mint most. Atyam Ajandeka az, semmi fakirsag nincsen benne. Ha az ember olyan gyenge Lelekben, mint most en vagyok, akkor valoban megterhelest jelentene, de Kozel Isten Szent Hajlekahoz igazi Mennyei Adomany. A legerosebb keresztyenek egyebkent mezitlab kozlekednek telen is, es arcukon mindig ott a Mennyei pecset bizonysaga arrol: igy erzik jol magukat. A vilag minden reszebol jonnek. Vannak, akik soha sem erintenek penzt, mert tisztatalannak tartjak, es nagyon-nagyon sokan elnek orok szuzessegi es szegenysegi fogadalommal. Nagyon sokan.

A bojt is Mennyei. Korabban ha nem tudtam megtartani, teljesen le voltam torve, hogy nem bizonyultam meltonak arra, hogy megkapjam. Bojtbeli rekordom itt Romaban egyhuzamban 3 es fel nap volt minden falat elelem es egyetlen csepp viz nelkul. Egyebkent 4 napot siman kibirtam volna minden kulonosebb gond nelkul. Itt sokan bojtolnek rendszeresen, es sokan megtartjak (sajnos csak katolikusok) azt az evangeliumi torvenyt is, miszerint asszony befedetlen fo nelkul ne imadkozzon.

Keresztyeni udvozlettel Molnar Ferenc Romabol.