Nosztradámusz. Zseni, vagy szélhámos?

 

Michel de Nostredame életrajzából röviden annyit, hogy 1503 december 14-én született.

Apja Jacques gabonakereskedő volt (17 gyerek). Családi név onnan származik, hogy a nagyapa Guy Gassonet kikeresztelkedett és a Pierre de Notredame (latinosan:Notredamus) nevet vette fel.

Az anyai ági rokonok több nemzedéken keresztül híres orvosok voltak. Állítólag a dédapja (anyai nagyapja akkor már nem élt) tanította a fiut latin-, görög-, és héber-nyelvre, matematikára és asztrológiára.

 

Ő is orvosnak tanult, de megszakította, patikus lett, majd 5 év multán 1529-ben in Montpellierben folytatta orvosi tanulmányait. Patikusi volta miatt problémája volt az egyetemen. Ebből néhány forrás arra következtet, hogy nem is volt végzett orvos. Ez a feltételezés azonban nem biztos, mert a egyetem névsorában később is szerepel. Mivel második felesége vagyonos volt, megengedhette magának, hogy kedvtellésseivel foglalkozzon.

Állítólag már életében híres volt jóslatairól.

Meghalt 1566 július 2-án.

 

A címben általam feltett kérdést úgy válaszolnám meg, hogy nem vagy, hanem és. Mindkettő!

Ráadásul hiú, karrierista volt, aki hírnevét még a halála után is konzerválni akarta és ezt zseniálisan meg is oldotta.

Miben állt a zsenialitása?

Tisztában volt az emberi "lélek" rejtelmeivel, az emberek természetes ostobaságával, a misztikumra való hajlamukkal, hiszen ezeket életében remekül ki tudta használni.

Kíváló megfigyelőképességgel, retorikai és nyelvészeti tudással, kombináló és logikai tehetséggel rendelkezett. Működése egyben szélhámosság is volt, hiszen "áldozatait", akik ezért fizettek neki, bolonddátette és magában valószínűleg le is nézte tudatlanságukért.

 

Bevált az önmagának tett jóslata, hogy az emberek ostobaságára minden korban, a jövőben is lehet építeni.

 

Zseniális megoldás az az ötlet, amit az 1555-ben kiadott "Les Propheties de M. Michel Nostradamus" Lyonban kiadott un. 4 db. Centúriák, amelyek 3 x 100 és 1 x 53 négysoros strófákat tartalmaznak.

 

Nosztradámusz nagyon körültekintően, ravaszul járt el:

 

1. Azt állította, hogy a jövőbe lát és a 4 soros versikék a jövő eseményet tartalmazzák.

2. Azt állította, hogy jövendölései értelmét csak a jövő generációja tudja megérteni.

3. Azt állította, hogy a jövendőlések nem idórendi sorrendben vannak, így elejét vette minden ellenőrzés lehetőségének.

4. Akár tudta, akár nem, a halála utáni naptár-változtatást, a juliánusi naptárról a georgiánusi naptárra való átállás további nehézséget okoz.

5. A versek nyelvezetét, a XVI.sz-i francia nyelvet dialektes kifejezésekkel, idegennyelvű szavakkal, sőt saját maga által kitalált szóujdonságokkal alakította ki. Ezzel lehetővé tette, hogy minden mondatának annyi értelme legyen, ahány ember lefordítja. Tehát egy-egy vers mondanivalóját tulajdonképpen a fordító határozhatja meg.

6. Szimbolikus kifejezésekkel tűzdelte meg verseit, hogy ezzel is homályos legyen mondanivalója.

7. Feltételezte, hogy lesznek mindíg olyan magukat okosnak tartó emeberek, akik verseiből kiolvasnak valamit, ami valamilyen megtörtént eseményre utalhat, ha mégoly nyakatekert értelmezéssel is. Ha ez megtörténik, méginkább hisznek jövendöléseinek, neve örökké fennmarad!

8. A legegyszerűbben érthető verseiben legtöbbször banális, mindennapi "eseményt jósol" meg. Pl.

"Le grand credit, d'or, d'argent, abundance

Aveuglera par libide l'honneur

Cogneu sera d'adultere l'offense

Qui parviendra a son grand deshonneur"

Nem kevesebb van itt jósolva, minthogy egy gazdag férfinek egy házasságtörés által kár éri házasságát.

Ez megfelel az általános emberi tapasztalatoknak, x ezerszer megtörténik.

Ugyancsak nem nagy tudomány kell, áradások, földrengések, járványok megjövendöléséhez, ami állandó visszatérő jelenség.

Nem tartom érdemesnek és értelmesnek Nosztradamusz jóslásaival, azok kiértékelésével foglalkozni. Ezt meghagyom azoknak, akiknek jobb szórakozásuk nincs.

Írásom a linken található cikk részbeni felhasználásával készült.

A cikk németül.