Az ingázást,azért tanúltam meg mert nekem rögtön sikerélményt nyújtott:egy társa-
ságban körbe ülve az asztalt az előadó demostrálni akarta a "varázspálca"működését,
így 3 féle pohár vizet tett mindenki elé,a pohár alatt lefordítva ott volt egy papíron a
víz megnevezése.Pi-víz,csap-víz,Alia-víz,nos sorba mindeki rámért és megnevezte az
általa gondolt eredmény,majd megnézhette a papíron mennyire egyezik.Elég nagy
volt a szórodás,de nekem mind a három ült.Olyan tisztelettel néztek rám hogy az már
zavaró volt számomra,de végig a tanfolyam alatt is a maximumot kellett hoznom,mert
szinte elvárták,elég kellemetlen volt.Akkor gondoltam arra hogy érdemes jó kapcsola-
tot kiépítenem az ingával,mert sok gyakorlás után már nem csak a szerencse lesz
mellettem,hanem az inga is,ami szerintem praktikusabb mint a varázspálca.de ez ízlés
kérdése.Minden eszköz,csak eszköz nincs kiváló és rossz eszköz,lehet az egy darab
rozsdás drót,lehet 24kr.arany,vagy drágakő az számít mennyire érzékeny az ember
aki lóbálja,hadonászik vele,hogy neki mit "mond"az eszköz.Én saját magam repertoár-
jának kibővítésére tanúltam meg a radiesztéziát is,hogy ellenőrizni tudjam az ingaered
ményeimet,kerssek valakinek vízet,ha kútat fúratni szeretne,vagy csak egy számára
kedves fát elültetni a kertben.Okosan,röviden,lényegretörően kell kérdezni és akkor
megjön a válasz is,de mindenkinek saját nyelvet kell kialakítani a kezében tartott
eszközzel,és soha nem fétisként kezelni,misztikus ködbe burkolni,inkább tapasztalni
gyakorolni,a hibákból tanúlni,mert a tévedések és kudarcok is a tanulás részei.