Ne a magad felfogása szerint magyarázz engem, mert megkérdőjelezem, hogy a Bibliát igazán magyarázod-e.

Kéz, láb képességével is rendelkeznie kell annak, ha valaki járni akar, megértés képességével is rendelkeznie kell annak aki érteni akar.

Ha ezt egy katolikus hitvallásnak fogod fel, engem nem értettél meg.

Hogyne olvasná az a Bibliát, aki különböző nézetekhez való ragaszkodás miatt nem érti. Különben Marxot olvasná. És azt sem értené. Ott vannak a problémák, amelyek miatt nem tudok arról beszélni, hogy egy keresztény érti a Bibliát. Valaki ragaszkodik a szombathoz. Valaki a vasárnaphoz. Valaki ragaszkodik ahhoz, hogy az Úrvacsorát kehelyből vegye. Valaki azt gondolja, hogy a Szent Lélek csak pünkösdkor töltötte be az embert, jelül a megtéréshez. De azóta senkit. Az ujabb gyülekezetekben nincs püspök, pedig Pál kifejezetten előírja. Szednek egyik gyülekezetben tizedet, a másikban nem. Abban mindegyik egyforma, hogy ragaszkodnak a Bibliához. Szerinted ezek közül melyik érti a Bibliát?

Az a bizonyos belső összhang az, amely abból áll, hogy összehasonlítod magad a Bibliával, ugyan azonosság, de megértés nélkül. Ha nem találsz magaddal ellentmondást, akkor azt gondolod, hogy összhangban vagy Isten Igéjével. Jóllehet ha tévedéshez hasonlítottad magad, akkor tévedsz, de az összhang akkor is megvan.

Ezen azonban nem az összehasonlítás segít, hanem annak megértése, amivel összehasonlítod magad.

Mi lenne, ha megtanulnál először különbséget tenni igaz és hamis között, és újra olvasnád a Bibliát?