Örömmel látom, hogy újból tollat ragadtál, remélem a továbbiakban is jó kapcsolatunk megmarad.

 

Rátérve a megbeszélésünk témájára, a következőkkel kezdeném.

A hiba a szeretet valódiságának hangsúlyozásában kettős:

1. Azt a gondolatot veti fel, hogy kétféle szeretet van.

2. Nem mutat rá a hamis szeretetre, ami a képmutatás.

 

Az első hibás gondolatból születik az a szándék, hogy a szeretetről mintát alkossál, az ismertetett mintától eltérő szeretetet pedig senki ne nevezze valódinak.

Jézus nem mintát adott azzal, amikor az ő követésről beszél.  De ezt meg kell érteni. A mintát mi csináljuk vagy vesszük őróla, ezzel a szeretetet merev keretek közé szorítjuk. Például.

Ha mintául veszem, hogy úgy szeressem a testvéreim, ahogyan Jézus szerette a tanítványait, akkor minden hozzám jövő vendégnek meg kell mosnom a lábát.

Ha mintául veszem, hogyan kell életemet adni a felebartátomért, akkor keresek egy keresztet meghalni.

Ha bármit mintául veszek, azt meg kell tanulnom utánozni.

Ennek folyományaként elkezdünk gyártani egy keresztény magatartásmintát, az üdvözléstől elkezdve, a vendégfogadáson keresztül, az adakozás szabályzásáig bezáróan, amelyet ha valaki teljesít, akkor látni véljük róla, hogy valódi szeretettel viselkedik.

Itt lép be a második hiba.

Lehet ugyan, hogy először szeretettel üdvözli valaki a megadott formában (mosoly, klézfogás, lábmosás) az érkező vendéget, de valaki a mutatott mintát ellesve annak a látszatát tudja kelteni, hogy ő is valódi szeretettel fogadja a vendéget, holott belőle hiányzik a vendég szeretete, továbbá, maga a minta adó magatartása mögül is eltűnhet idővel a szeretet, és megmarad a viselkedési forma üres látszatként. Vagyis a tulajdonképpeni képmutatás lép fel, ami valójában egy minta szerinti viselkedés a vonatkoztatott, láttatott (szeretet, aggódás, tetszésnyilvánítás) érzelmek hiányával.

 

Nem tudsz azonban mintát alkotni a valódi szeretetről, Jézus magatartásáról, ha nem fogalmazod meg azokat a viselkedése kereteket, magatartási formákat, amelyek keretei között igaznak érzed a valódiságát. Nem a minta pontatlanságával lesz a baj, hanem eleve a minta alkotási szándéka okozza a problémát.

 

Ha nem minta követése Jézus követése, akkor mi?

Itt lép felszínre egy fontos dolog, ami a megértés. Jézus abban mutatott példát, hogy minden helyzetben önállóan, igazságosan tudott dönteni, az adott körülmények, és jelenvaló személyek megértése alapján. A Lukács 10-ben szereplő példázat szerinti szamaritánus nem mintát követett viselkedésében, amikor ápolni kezdte az útszéli sebesültet, hanem megértette a sebesült helyzetét, ami irgalmasságra indította. És nem is mintát mutatott, eszébe sem jutott, hogy mások is hasonlóképpen cselekedjenek. Egyszerűen megcselekedte azt, amit a helyzet elvárásai alapján megértett.

A pap és a levita éppen a könyörületesség hiánya miatt kerülte el a sebesültet, tehát nem nem-valódi szeretet volt bennük, hanem a szeretet hiánya. Ha "nem-valódi" szeretet lett volna bennük, akkor képmutatásból valamilyen mintát mutattak volna fel, hogy a szeretet látszatát megadják.

 

Az amint én,... úgy fogalmazott Jézusi tanítások sem minták, hanem példázatok voltak, amiknek a megértése és nem az utánzása volt a fontos.

Minden felállított viselkedési, életviteli minta alkalmazkodásra, igazodásra, utánzásra kényszerít, ennél fogva hiányzik belőle a megértés. Tudni lehet ilyenkor, hogy mit várnak el cselekedetekben, milyen viselkedést várnak el a közösségben, de ilyenkor figyelmen kívül marad a közösség valódi, létező elvárásainak, szükségleteinek a megértése. Tehát ismerni egy mintát és precízen, betanultan alkalmazni nem egyenlő az adott környezet megértésével, hiányzik belőle. Mégpedig a környezet tényleges elvárásainak, szükségleteinek, folyamatainak, változásainak a megismerése vagy személyes feltárásának a hiánya miatt (odafigyelés).

 

Amiképpen a valódiságról beszélni értelmetlen a képmutatásról való beszélgetés nélkül, azonképpen a szeretetről is beszélni értelmetlen az elhidegülés megértése nélkül. Nem azzal fogjuk megvalósítani a szeretetet, ha egy meghatározott mintát elkezdünk szorgalmasan követni vagy betartani, hanem ha megszüntetjük az elhidegülés okait.

Jézus azt mondja egy helyen, ha a gonoszság megsokasul, ott a szeretet meghidegül. Ebből az elhidegülés megoldására minta nélkül is az egyszerű embernek is lehetőség kínálkozik. Egyszer nyilvén a gonoszságok elkerülésével nem fog szeretetlenséget termelni a környezetében, másodszor, jó cselekedetekkel fel tudja ébreszteni a szeretetet. Nem minta követésével, hanem jó cselekdetekkel. Most a jó cselekedetekről is kezdhetünk mintát gyártani, hogy mit nevezzünk akkor jó cselekedeteknek. De a jó cselekedetben is a megértés igazán a fontos, nem pedig a mintaszerű viselkedés. Ha valaki a környezetében zajló eseményekre odafigyel és megérti, akkor helyes döntésekkel képes lesz valóban jót tenni a környezetének. Megértés nélkül azonban inkább konfliktusba keveredik vele, amely megint cselekedeteinek a félreértéséhez, súlyosabb esetben gonosznak minősítéséhez vezet. Mint mondta Jézus a gonoszság szaporodása a szeretet elhidegüléséhez vezet.