Vannak emberek, akiknek érdemes élniük és vannak, akiknek nem érdemes.
Az első csoport szerencsés tagja alkotnak és élettel töltik meg a világot.
A második csoport tagjai teljesen feleslegesen lélegeznek és saját énük ellen vívott örökös harc az életük. A legjobb amit tehetnek az, hogy feladják az élni akarást. Vagy önként meghalnak vagy csak léteznek.
Miles Davis és John Coltrane éltek! én viszont csak hallgatom őket és nem alkotok semmit. Az ő nagyságukban saját kicsinységemet érzem. Ha ezt a lelki frusztráltságot megszüntetem, akkor egy lépéssel közelebb lépek célomhoz és a saját magam ellen vívott harcot felváltja a létezés - beleolvadás a pillanatokba és a világba.

Egyetlen egy célom van csupán, nem élni csak lenni!