Gondolkozni, erőlködni, törekedni, reménytelen helyzetre megoldási javaslattal előállni azért még lehet, nem? Nem fáj senkinek s pénzbe sem kerül, viszont erőt ad, lelkesít, gondolkodásra késztet másokat.

Természetesen mindezeket lehet, sőt, a gondolkodásra késztetés miatt célszerű is. Csakhogy minden ilyen gondolkodás az adott esetben az akadémikus vita tárgykörébe tartozik. Hiszen akkor van alapja, ha egy saját tulajdonú vasúttársaságra vonatkozna. De nem erről van szó, hanem egy állami tulajdonú dologról.

És mivel állami tulajdonú, máris bejön legalább két tényező:

1. A gondolataid súlyának növeléséhez az állami struktúrában szerzett dominancián keresztül vezet az út. Magyarán, ha kinevezed magad diktátornak, vagy ha annak a "Magyarország Nyrt"-nek el nem hanyagolható részvénycsomagját birtoklod, onnantól szabad a pálya - addig viszont meglehetősen kevéssé.

2. Amennyiben az 1. pont teljesül, szembesülsz "Magyarország Nyrt" költségvetésével: bevételek szűkösen, pénzt követelők csőstül. Lesz olyan pénzkövetelő, akit muszáj lesz komolyan venned, például mert függsz tőle, vagy mert szivességet tett neked és azért függsz tőle. Figyelembe kell venned a rendszer hatásfokát is, amely jó esetben 50%, vagyis minden pénz fele törvényszerűen elfolyik. Ha az 50%-ot 55-re sikerül növelned, nagyot alkottál, de már 60-ban se reménykedj. Ahhoz akkora beruházás szükséges, ami miatt végül lemész 50 alá. Szóval, osztogatsz-osztogatsz, és már a mellékvonalak előtt kétszáz fényévvel elfogy az utolsó peták. Ezek után mit fogsz mondani annak a pár követelődzőnek, aki szerint tessék az 50% hatásfokot 100%-ra növelni, vagy tessék az államtitkárt kiszállítani a luxusautójából, és attól majd egycsapásra szebb lesz minden? Hát szerintem azt fogod mondani az illetőknek, hogy lehet visszamenni az óvodába, kiosztották a kakaót.

hm