Kedves Horex,

elolvastam. És lelkemben érzem a fájdalmat. Mert, amit leírtál, kiírtál magadból az valóban a te világod. Te így, ilyennek látod Magyarországot. És nem is tudok most ehhez hirtelem mit hozzátenni. Talán annyit, hogy megnéztem a munkáid. Nagyon szépek ezek a kovácsoltvas kerítések, ajtók. És Oszkár kutya is aranyos. Egy értékes ember vagy. És bár ez lehet, hogy nem sok, de még is valami. Szorítok neked, sok sikert!