Hááát. Azt hiszem valami keveredik.

Ma is létezik:

- Az "üzleti angyal" rendszer, ahol üzletben jártas személyek a befektetési ötelet megvalósítását pénzzel, kapcsolatrendszerrel és személyes tanácsokkal segítk, majd - remélhetőleg haszonnal - kiszállnaka már jól működő cégben;

- A kockázati tőketársaságok rendszere, amelyek tőkét esetleg infrastrukturális hátteret (inkubátorházak) biztosítanak az igéretesnek látszó, de az indulásnál pénzhiánnyal küszködő üzleti vállalkozások támogatására ahol a tőkét adó a vállakozás kezdetén előre meghatározott felktételek szerint a tőkét adó kivásárolható;

- Jogilag létezik a szindikátusi szerződések rendszere, ahol akár magánszemélyek is elláthatnak fenti szerepeket.

De olvasva a a leírást a keiretsu valami más akarna lenni (például féllegális rendszerelemek emlegetése), ami számomra azért meglepő, mert ahol egy Japán méretű rendszerben csak 5-6 tag van, ott biztos, hogy valami sántít (kivéve, ha ezek "központok", amik alapvetően csak a partnereket közvetítik, és ahová a pénzzel rendelkezők beléphetnek - de ez meg már megint másnak tűnik). Főleg, ha úgy tűnik, hogy a leírás szerint a fő funkció hol a tőke biztosítása, hol tanácsadás, hol meg kapcsolatrendszeri háttér, stb.

Mi is amiben ez különbözik már szokásos rendszerektől, ami elkülöníti ezekltől? A féllegális háttér? Mert - "az össznépi pilotajátékok hazájában" - attól mentsen minket az ég...