Már ne haragudj, de maradj inkább a macskatenyésztésnél, mert a gyakorlati (alkalmazott) joghoz annyit sem értesz, mint hajdú a harangöntéshez... Az elméletihez pedig még ennyire sem :-)

A te "logikád" szerint a "humán törvények" nem érvényesek az állatokra, ergo ha a vérebem maradandó fogyatékosságot okoz egy járókelőnek, akkor nem vagyok felelős érte, ugye? Hányszor jártál már bíróságon, okostojás? Vagy amerikai filmekből vagy ilyen elképesztően pallérozott? :-)

Tanulni, tanulni, tanulni... és nem okoskodni, mert a félművelt ember rosszabb, mint a sík buta. Nekem hátravan még három szemeszterem a jogi kar végéig, de olyan magabiztossággal nem mernék nyilatkozni a bizonyítási eljárásról és a büntetőjogi felelősségről, mint te...

Ennyi nekem elég is volt a macskabuzikból. Búcsúzóul még csak annyit, hogy eddig kilencen kértek macskairtási tanácsokat (és rágcsálómérget), és - ha jól számolom - eddig összesen tizenhat kóbor macskát segítettünk át az örök vadászmezőkre, ami szép szám, és még nincs vége.

További érdekfeszítő jogi eszmefuttatásokat már csak egymásnak írogassatok, biztos van itt rajtam kívül más is, akinek a könnyei folynak majd a röhögéstől ezeket olvasván.

Nem szoktam kérkedni sem a fizikai kinézetemmel, sem a kondíciómmal, ezért a magasságomra tett megjegyzésed szándékosan kommentár nélkül hagyom. Mindenesetre ez is mutatja az általad használt érvrendszer stabilitását... Tudod, az első diplomámat olyan tanintézetben szereztem, ahol bizonyos fizikai feltételrendszernek is meg kellett felelnünk...

Nem, nem az állatorvosi volt... :-)

Miaú-miaú-miaú!

:-)