A Tatabánya-Pápa (13. sz.) vonallal kapcsolatos véleményedhez szeretnék hozzászólni.

 

A Tatabánya - Oroszlányi Hőerőmű elág. (volt Bokod mh.,: Kecskéd és Dad között félúton) szakasz nagy teherbírású pálya. A Kisbér-Pápa közötti szakaszon a 80-as években hajtottak végre korszerűsítést, ezután a sebességet 40-ről 50 Km/h-ra emelték. A legkevesebb felújítást a Bokod-Kisbér szakasz kapta, de azért elbírja az M41-eseket is (legutoljára a Bz "krach" idején jártak erre), és a megengedett sebesség itt is 50 km/h - igaz több lassúmenettel.

 

Ami a vonal személyforgalmát illeti, a vasút mellett fekvő településeket most nem említve, a Tatabányáról érkező vonatok egy részéhez csatlakozó autóbusz van a megállóhelytől távolabb fekvő Szákszendre (ahova egyébként busszal sem lehet átszállás nélkül eljutni). A kisbéri buszcsatlakozások biztosítására (Réde, Súr, Hánta felé) az elmúlt években kevesebb figyelmet fordítottak, ezek helyreállításával a vonal elosztó szerepe erősíthető lenne, és olyan települések bekapcsolását biztosíthatja, amelyeknek szintén nincs autóbuszon sem közvetlen kapcsolatuk a megyeszékhellyel, Tatabányával.

 

A Kisbér-Veszprémvarsény szakaszról Székesfehérvár felé jelentős az átszálló utasforgalom. A Veszprémvarsány-Pápa szakasz egy részén pedig tudomásom szerint teherforgalom is van.

 

Miközben egyetértek veled, hogy Pápa és Csorna között hadd pörögjenek a Bz-k, a fentiek alapján a Pápa-Tatabánya vonal sem a bezárás sorsára érdemes, egyik szakaszán sem.

 

Éredemes lenne azzal is foglalkozni, hogy Tatabánya az elővárosi forgalom végállomása lesz, így Kisbér felől a ráhordó szerep is erősíthető (gondoljunk a Vác-Drégelypalánk szakaszra).

 

Egyetértek azzal a véleményeddel, hogy a menetrend visszahat a személyforgalomra. A hajnali vonat néhány éve Kisbértől csak Környéig közlekedik (és Tatabánya felé még csatlakozása sincs), nos ez biztos nem hat valami kedvezően  az átlagos utasszámra- de ez a menetrenszerkesztés bűne. Egyébként fogalmam sincs, hogy a sajtóban megjelenő átlagos utasszámokat honnan vették, de úgy gondolom kihatással lehetett az adatokra az is, hogy a megszüntetési szándékot akarták vele igazolni. Tény az, hogy péntek és vasárnap délután a forgalomra tekintettel általában mellékkocsival közlekednek a Bz-k.

 

Én tehát úgy látom, hogy - és most nem szeretnék egy szakaszt sem megnevezni - vannak sokkal rosszabb állapotban lévő és perspektívátlanabb vonalszakaszok is. Lehetne tehát mellékvonal-kérdésben kompromisszumos megoldást találni, persze csak akkor, ha az illetékesek engednének az 1000 km-es rémálomszerű csonkítás tervétől. És ha a párhuzamos közlekedés megszüntetésén nem csak azt értenék, hogy hol vegye át a busz a vonat szerepét, hanem azt is, hogy mely szakaszokon veheti át a vonat az autóbusz szerpét.