Az evangéliumokban nem volt olyan sötét az elszakadás Istentől, ahogyan azt Pál beállítja. A tékozló fiú például elment az atyjától, de visszatért. Jézus az istentől elhajlás, az istentől elszakadás orvoslására a megtérést javasolja sohasem bonyolódott misztikus értelmezésekbe, mint hogy a nem-fizikai tested meghalt, szeretném feltámasztani.

 

Másik dolog, hogy az Édenkerti történetben sincs szó Istentől való elszakadásról.Van szó engedetlenségről, a tudás megszerzéséről, a kiűzetésről, különböző átkokról de sehol nincs szó elszakadásról, vagy halálról akár egy nem-fizikai test haláláról sincs.

 

A keresztények zöme azonosítja a halált az istentől való elszakadással, de ez a felfogás inkább már az írásmagyarázók ügyessége. Pál apostol tényleg a fizikai halál gyökerének gondolja a bűnt, többször is ilyen értelemben használja a halál szót. A keresztény írásmagyarázók újraértelmezésének az eredménye a nem-fizikai test halálának a felvetése, mivel a Páli gondolat erőtelen ideológiai alapokon nyugszik, és könnyen bebizonyítható a tévedése.

 

Joggal merül fel a kérdés például egy pogányban, hogy ha nem csak az hal meg, aki elszakadt az Istentől, hanem az is aki megtért az Istenhez, akkor miről beszél Pál?

Lényeges tehát, hogy ha egy képzelt bűntől akarunk megváltani valakit, akkor képzelt haláltól kell felszabadítani, mert a valóságostól nem tudjuk.

 

Az ószövetségi példák alapján az elszakadás szintén nem ilyen misztikus felfogású volt. Amikor Izrael elszakadt az Istentől, azt jelentette, hogy elhajlott a törvény megcselekvésétől, és a törvény megszegésével elszakadt Istentől. De amikor megtért, és törvény szerint cselekdet,, akkor már nem volt elszakadva az Istentől.

 

Pál is elszakadás alatt szintén valójában valami ilyesmit értett, hiszen a Galata 5,4-ben azt állítja, hogy azok szakadtak el istentől, akik a törvény cselekdetiből akarnak megigazulni. Persze ez a Mózesi törvény teljes kiforgatása, de most csak arról beszélünk, hogy Pál apostol használta volna-e az elszakadás misztikus (nem-fizikai test isteni testtől való elválásának) értelmét.

 

Maga a misztikus elszakadás elve is felvet gondokat.

Vajon a tenger vízéből kiváló vizcsepp nem víz-e továbbra is? Vagy a sivatagból kiemelt porszem nem homok továbbra is? A levágott virág elszakadva a forrásától nem él-e továbbra is, vagy abban a pillanatban elszárad? Isten lelkéből kiváló lélek nem él-e továbbra is? Holt lélekkel lehetne élni? A keresztény aki egy gyülekezetből kiválva, attól elszakadva de Jézusban hisz, nem keresztény továbbra is?

 

Gyanús mindenképp az a gondolat, hogy a halál misztikus állapotával jellemezni a pogányt, aki elszakadva van az Istentől, inkább egy halálos fenyegetés látszatát kívánja kelteni, hogy a pogányt félelemei által erkölcstelen módon térítse meg.

 

A halál fullánkjának a bűnt használni valós halál és misztikus halál értelmezések mellett is mindenképp felülvizsgálatot igényel és a kitalálás gyanújától egyáltalán nem mentes.