Tavaly voltam Trogirban a barátommal.

Egyik nap befizettünk egy hajóútra.

Rengeteg magyar volt a fedélzeten és iszonyatosan viselkedtek.

11 körül egy férfi körbejárta a hajót és mgkérdezte mindenkitől, hogy halas vagy csirkés ebédet kér.

Angolul beszélt, aztán megkérdezte, hogy honnan jöttünk.

Nem akarta elhinni, hogy magyarok vagyunk.

Visszaúton sokat beszélgettem vele és nagyon rossz véleménye volt a magyarokról.

A hajóutat elnézve nem is csodáltam.

 

A kempingben nem sok magyar volt, a környékünkön egy sem.

Mindenki nagyon normális volt, kivéve a németeket.

Ilyen primitív bandát régen láttam.

 

Elmentünk a Krka Nemzeti Parkba, ahol a parkolás is órákba került.

Keskeny út, kétoldalt autók és egy lakóautó próbált megfordulni.

Mindenki türelmesen várt.

Én kiszálltam, hogy helyet nézzek.

Az autónk mögötti német elkezdte nyomni a dudát folyamatosan, kihajolt és úgy ordítozott a barátomnak.

Elkezdte németül szidni a magyarokat.

Kérdeztem tőle, hogy ne hívjak-e esetleg orvost, mire a felesége egy 60-as nő kipattant az autóból.

Egy fejjel volt alacsonyabb nálam és 25 kilóval könnyebb.

Döbbenten állt egy darabig, majd valamit morgott és visszaült.

A tata közben folyamatosan nyomta a dudát.

 

Érdekes, hogy rengeteg olasz volt, de mindegyik normálisan viselkedett.

Remélem ez általános, mert aug-ban hozzájuk megyünk.