Köszönjük a receptet: fogjuk be a pofánkat és csak figyeljünk a tévedhetetlen taxxx bácsira, aki helyettünk is gondolkodik, így nekünk felesleges is, hiszen más eredmény úgyse jöhet ki, vagy ha mégis, akkor egész biztosan tévedtünk.

Ismerjük a viccet:
1. A főnöknek mindig igaza van.
2. Ha mégse, akkor az 1. pont lép életbe.

Minden le van írva, el van döntve 15, 10, 5 stb. éve.

Azt mondod, a vitához gondolat kell. De hogy mit gondolhatunk, azt már leírták, megmondták, eldöntötték. Ha más jut eszünkbe, akkor felkészületlenek, álmodozók vagyunk. Lehet vitatkozni, de a vitapartner álláspontja sziklaszilárd, megdönthetetlen, sőt kétségbevonhatatlan. Övé a bölcsek köve. Ha nem értünk egyet vele, kioktat. Sőt, finoman, kulturáltan, de lehülyéz. Csupa jóságból és szeretetből. Nem ám személyeskedve, nem bizony, olyat csak mi szoktunk. Azért köszönjük!

Szerintem ez sem vita. De minek is lenne az. Mindenki tudja, mit akar, az erősebb kutya pedig ... szóval röhög a markába.

Igen, néha kénytelenek vagyunk durván fogalmazni, kicsit sarkítani, remélve, hogy talán így leesik valakinak valami. De nem. A Bz továbbra is "imbolyog és bohóckodik", az ugyanazon útvonalon, ugyanannyi utassal, ugyanannyi idő alatt végigmenő busz persze nem.

Reménytelen...