Vizsgáljunk meg egy dolgot.. Ugyanis amikor az ember Istentől elszakadt állapotban ven, akkor NEM tanítókra, segítőkre és írásmagyarázókra van szükség, hanem közvetlen kapcsolat megtalálására az Istennel.
Éppen az a probléma, hogy az írásmagyarázók, mivel nem találták meg a közvetlen kapcsolatot az Istennel, megmaradtak a mennyek országának a kapujában, ezért nem tudják átadni sem a módszert, másokat sem tudnak beengedni a mennyek országának a kapuján, egyet tudnak javasolni, hogy olvassák a Bibliát a megtérők és higgyék el minden szavát. Ez azonban nem vezet eredményre, mert a Bibliában sajnos akadályok is vannak, Pál apostol jóvoltából.
Az első megtérők, megtapasztalva Isten bocsánatát, hinni kezdenek, de ez minden. Képtelenek a tovább jutásra Isten lelkének erejével való betöltésre, mert elpárolog az egész, miután az igazság ismerete nélkül a tévhitek foglyai lesznek vagy maradnak.
Igehirdetőkké válnak és másokkal is elfogadtatni akarják ezt a kapuban ácsorgást.

A tanítvány azonban nem igehirdető. Igehirdető az az Isten akaratát igazán nem ismerő biblikus tan terjesztő, aki csak annyit tud, hogy az engesztelő áldozattal eltörölte Isten az ember vétkét, és mindenki fogadja el. Ez az úgynevezett igehirdetés.
A tanítványnak azonban nem ember a mestere, hanem maga az Isten. Mindenki, aki a biblikusságban van elmerülve nem képes az Isten vezetésére igazán ráállni. Mert az Isten Lelkének vezetése élő és erős.
A biblikus még mielőtt sikerülne a közvetlen kapcsolatot kiépíteni, nézetekkel rakja tele a fejét. Ezeket a nézeteket nem tapasztalat által fogadja el, hanem hit által, amikor pedig Isten Lelkének a tapasztalat általi megismerésére nyílna mód, akadályozni fogja a felismerésben.

Hiába hallanák Jézus juhai az ő szavát, amikor bedugaszolják a juhok fülét és olvasnivalóval próbálják meg vezettetni őket.

Ha a jó és gonosz tudása valóban megítélendő dolog, akkor értelem az, ami fel tudná ismerni annak a folyamatnak a gondolkodást korlátozó hatását, ahogyan a jó és gonosz tudása működik. Az értelem az, aminek felébresztését Jézus hirdette. Értelem az, amikor a tanítványoknak megnyitotta az elméjüket, hogy értsék az írásokat. Az értelemről beszélek én is, hogy az ember megértse ami a Bibliában van, ne pedig hit által megértés nélkül fogdjon el olyan állításokat, amelyek esetleg pont az Istennel való kapcsolatban akadályozná.
Maga a hit mindaddig holt, amíg az értelem meg nem érti és a tapasztalatok igazolni nem tudják.

A megtérést pedig természetesen lehetne tudni a Tóra nélkül is, hogy miből kell megtérni. Sőt érzékenyebb műszerünk van erre, mint a Tóra. Ez pedig a szívünk. Ami nem volt szeretetből, abból mindből lehet megtérni. Nem kell annak felismeréséhez először kívülről bevágni a Tórát. Figyeljük meg, hogy az összes megtérő még mielőtt a Tórát megismerné, tudja, hogy miből kell megtérni. A Tórát csak megtérés után, a gyülekezeti alkalmakon tanítják meg neki, és fogadtatják el vele, teljesen feleslegesen, mert ugysem fog sem lopni, sem gyilkolni az ember a megtérése után. Hiábavalóságokra oktatják, és el fog fáradni a hívő, hiába van tapasztalata Istenről. Ezek a hiábavaló tanítók, csak erőtelenné teszik a keresztényt, és balgatagon hagyják az igazság ismeretében.

Jézus azonban az igazság tanítója volt. A tanítvány is, aki Istentől tanított, az igazság ismeretére kell hogy eljusson. De azt bizony neki kell keresnie, nem helyette az írástudók megfogalmazzák, és elhitetik vele, hogy mit kell gondolni az igazságról. Jártassá kell válni az igazság felismerésében, és ez nem megy akkor, ha mindig tanítók felismert igazságait fogadjuk el, hit által.

Még egy a Tórával kapcsolatban. Keresztény állítás hogy van egy erkölcsi törvény megfogalmazva benne. De nem szabad attól a megszabott büntetéstől elválasztani, amiről meg én beszélek. A kettő szorosan összefüggött az Izraellel kötött szövetség idején. Most azonban nagyobb igazságaink vannak, mit amik a Tórában valaha is le voltak fektetve. Az Isten bölcsessége nem merül ki egy holt rendszer szabályainak követtetésében. Isten bölcsessége meglátszik a valódi életben, amit mi emberek igzságtalanságainkkal és gonoszságainkkal bizony erősen korlátozunk. És ez a valódi élet, amiben az igazi boldogság meg tudna születni, ha nem a korlátozásait építgetnénk hiábavalóságokban való hit által.

http://jezusvagypal.extra.hu