Erről a következőt írja a szerző: "A 200 szavas,sokszöges,kihalt nyelves szótárban a : sumér,akkád,ősgörög,őstörök,héber,latin és egyházi-szláv nyelvek szavai vagyis hét kihalt,írásos ősnyelv szókincsével alkotok sokszöges rokonítást.Azonkívűl a legfőbb európai és ázsiai élőnyelvek rokonító szavait is bekapcsolom,amelynek szóanyaga számottevően sokszögesíthető a magyar szavakkal. A szláv nyelveket az orosz (bjelo-rusz) nyelv képviseli,amely a legszlávabb szókincsében. A latin nyelveket maga a kihalt latin amely szintén leglatinabb,-viszonylatunkban. Itt tehát élő és holt nyelvként is szerepel a latin.A germán nyelveket a német képviseli....A török nyelveket a kihalt,őstörökkel képviseltetetem. A görögöt a kihalt ősgöröggel. Az utóbbi két nyelvnél a kihalt és nem az élő nyelvek szavai mutatják a legnagyobb nyelvfejlődési közösséget a magyarral. A 200 szavas szótár első oszlopában legfelül helyeztem a magyar szóalakot. Alatta van a szláv. Alatta a latin szóalak és legalul a germán. A szótár második oszlopában a sumer (s) és az akkád (a) szórokonítás. A harmadik oszlop öleli magához az ősgörögöt és szintén kihalt őstörököt. Felül mindig az ősgörög és alul az őstörök szóalak foglal helyet. A második (sumér,akkád) oszlopban látható "H" betű tudatja,hogy az illető szó a héberrel is rokonítható. A héber szóalak a szótár végén látható. Az utolsó,vagyis negyedik oszlop tudatja,hogy a ma uralmon levő északias (és fél-délies) irányzat fölfogása szerint milyen eredetű a magyar szó. A finnugornak mondott szavaknál a "FU.,UG." rövidítést alkalmaztam. Más szavaknál a : "török,német,szláv,latin" stb. megnevezést találjuk. Sok szót ismeretlen eredetűnek mondanak az északias szótárak. Ezeknél a szavaknál az "ISM.ER." rövidítést alkalmazom. Az északias szóeredetvizsgálatot a nagyfokú bizonytalanság jellemzi. Ilyen esetben azt a valószínűbb rokonítást tüntetem fel,-amit sokszöges rendszerem is valószínűsít. Az utolsó oszlopban bemutatom az északias irányzat által rokonított szóalakot is."