takarito Creative Commons License 2006.06.27 0 0 1325

Boncolgassuk akkor ezt a szívben levő bűn dolgot.

 

Állításod szerint a bűn pedig az Istennek való engedetlenség. Szerinted Ádám ebben vétkezett ezért a bűn eredete is Ádámtól kezdve van a világon.

 

Két dolgot kell itt alapvetően figyelembe venni.

1. Mit kell betartani az Istennek engedelmes embernek, és ki mondja meg azt hogy mit kell batartani, ha nem az Isten mondja meg személyesen az embernek.

 

2. Eleve az engedelmesség egy szolgai állapotot jelent, de létezik Istennel egy nem szolgaságon alapuló kapcsolat is.

 

Lássuk ezeket a kérdéseket.

Alapvetően azt gondolom, hogy ha Isten akar valamit egy tőle teremtett lénytől, azt meg tudja neki mondani.

Képzeljük azonban azt, hogy segítségül hív egy embert, hogy mondja már meg a célszemélynek, hogy mit kell neki cselekedni, hogy az Isten akaratát végrehajtsa.

Ne boncolgassuk, hogy miért kér ehhez emberi segítséget.

Alapvetően a célszemély maga előtt lát egy képviselőt, aki - vagy igazat mond, vagy nem - azt parancsolja, hogy az eléje mutatott listát feltétel nélkül tegye meg.

Mi alapján tudja eldönteni, hogy az a másik ember olyan listát mutat neki, amelyik az Istentől származik, nem pedig olyat, amit saját maga állított össze? Különösen akkor, amikor ezt a lehetőséget kihasználva számtalan cég nyújtotta be neki a kívánságlistáját Istentől eredendő állítással?

Különböző cégek összefogva elfogadnak közösen egy olyan listát, amely általában mindegyik cég érdekeit is ki tudja elégíteni. Ezzel elérhetővé vált, hogy az összes egyéb konkurrens cégeket kiszorítsák a kívánságlisták piacáról.

A sok hitelt vesztett listát látva egyszeri ember minek alapján tudja eldönteni, hogy ez a immár Nagy Eredeti Lista mennyit tartalmaz Isten szándékaiból és mennyit tartalmaz a cég érdekeiből?

Ne hagyjuk figyelmen jívül azt a tényt, hogy mindaddig van szerpe a listázásoknak, amíg egyszeri ember azt nem gondolja elég, utána nézek mit is akar tőlem az Isten. Csak addig működnek ezek a listaközvetítő mechanizmusok a ráépülő cégekkel, amíg az ember el van szakadva az Istentől. Ha sikerült meggyőzni, a lista teljesíthető.

Ám az Istenhez fordult ember a kielégítő válasz után azt mondja, eredjetek, meg kaptam a sajátom, nincs már szükségem a tiétekre. Nyilván konkurrens lesz, hisezn rábuzdulva a többiek szintén elkérhetik a sajátjukat, ezzel aztán a cég bukhat. Gyorsan megölik azt, aki ezt a közvetlen kapcsolatot elkezdte hirdetni, és egy pontosítottabb listát készítenek.

 

Legfontosabb kérdés tehát. Miért Mózes törvényét tekintik hivatalosan annak a listának, ami Isten elvárásait tartalmazná?

 

2. Az úr és szolga viszonyra jellemző a feltétlen engedelmesség. Az atya és fia viszonyt leginkább a kölcsönös segítség tudna jellemezni, aminek alapja a kölcsönös megértés. Miért akarjuk erőltetni azt az úr és szolga viszonyt, ami Izrael és Isten közötti szerződésre volt jellemző, Jézus határozott kijelentése helyett, amikor megmondta, nem hívlak titeket szolgáknak, és legyetek egymásnak testvérei. Istent pedig Atyaként jeltölte meg a továbbiakban.

 

 

Kezdjük előlröl. Amikor az ember még vagy engedelmes, vagy engedetlen volt Istennek, megsokasodott a gonoszsága. Hogy tudja mihez tartsa magát engedelmesség vonatkozásában, kiválasztott egy népet, Izraelt, hogy átadjon neki egy listát az elvárásairól. Szerződést is kötöttek, miszerint ha az átadott lista szerint cselekszenek igazaknak tekinti az Isten őket, listaszegés esetében pedig bűnösöknek. A lista egyértelmúen megmutatta nekik mi a bűn, tehát különbséget tudtak tenni helyes és bűnös cselekedet között. A bűn minden esetben valaki másnak (másik ember vagy Isten maga) személye, élete és vagyona elleni cselekedet volt.  Senkit nem ítéltek el szívében vagy gondolataiban elképzelt bűnök felől, ha nem cselekedte meg (legalább minimális kárt nem okozott másokban). Minden ítélethez egyébként is kellett a vádló, súlyosabb esetekben pedig még két tanú.

 

Ha most valaki azt kezdi hirdetni, hogy elengedi a lista megszegéséből származó büntetéseket, sőt mindenki a saját listája szerint lesz megítéltetve (amilyen mértékkel mérsz, olyan mértékkel mérnek neked), miért gondolható az, hogy Nagy Eredeti Lista megszegésének büntetései már a lista megszegésének elképzelése esetén is várható?

 

Azonképpen ha a bűnöket az ember még csak elképzeli, de nem hajtja végre, semmilyen törvényszék elé nem állítható. hiszen a földi és mennyei törvényszék az emberek egymás közötti kapcsolatainak a jogait és védelmét szolgálja, abban pedig nem történt sérelem.

 

Nem nevezhető addig bűnnek a gonosz szándék, amíg cselekedetben kifejeződve törvényt nem sértenek vele. Csak az a gonosz cselekedet nevezhető akkor is bűnösnek, amelyiket az aktuális törvény (ez legyen akár Mózes)  bűnnek ítél.

 

Kacifántos kárhoztatásod a szív ellen inkább saját mértékedet árulja el, amely szerint másokat akarsz megmérni. Abban törvénysértésként szerepel a bűn elgondolása már a szívben is. Alapvető hiba azonban gonosz szándéknak minősíteni azokat a szexuális vágyakat, amelyeket Isten teremtett szépségei láttán a szívedben feltámadnak. Máté hibás fogalmazása a gonosz kívánságról, már számtalan félreértelmezésre adott okot. Alapvetően arról a gonosz szándékról beszélt Jézus, amely a kívánság feltámadása alapján valamilyen szerződésben levő jognak (házasság), kisajátítási vagy birtoklási, vagy uralmi jogkörének megsértésének vagy kivívásának jogsértő formában történő (így már gonosz) szándéka merül fel.

Másik alapvető hiba a saját mértékedet álklítod be mások számára követendő mértékként, nem hagyod annak is érvényesülni a sajátját. Jézus azt mondta amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek. Ez azt is jelenti, mindenki használja a saját mérőzsinórját, ne a másét.

 

Összefoglalva annyit szeretnék kiemelni, hogy a gonosz szándék, a gonosz cselekedet csak a végén válik bűnné, amit az érvényes (emberi vagy isteni) törvény

megítél, és ami valakinek szabadságát, személyét vagy életét sérti, vagy tönkre teszi. Maga a törvény azonban, hogy mit ítéljen bűnnek, az immár az emberek kezébe adatott. Akár Mózestől elkezdve, mi magunk alakítjuk törvényeinket, amelyek betartására kötelezik az alájuk vetetteket. A bűn ennélfogva folyamatosan változó és törvénykönyvenként más. Mondhatja valaki, hogy van egy Istentől eredeztetett törvénykönyv, ami a Mózesi gyűjteményekben megadatott, de alapvetően mára az is módosult, kettő, nincs mindenki alá vetve.

 

Az úgynevezett pogányok, akik a Mózesi törvény nélkül valóak, akiknek maga Pál is törvény nélkül valóvá lett, a törvény helyett az igazság ismerete hirdettetik és taníttatik.

 

Csak soha nem értették meg.

 

 

Kihagytam kedvedért a vastag betűs dolgokat, de nem sokáig.

 

 

Előzmény: vámmentes (1311)