Nem, nem, nem jól látod,

kedves hal, de megmagyarázom szívesen. A számlatrükk, az csak, mint a nevéből is kitűnik, egy számlatrükk, attól nem fogy sem több, sem kevesebb, a kormány megpróbált korrigálni egy könyvelési következetlenséget, ami abban áll, hogy egy húsz-harminc év alatt megtérülő beruházást egyetlen évre kell elkönyvelni. Meg is tudta volna tenni, mert az EU látta, de elengedte volpéna, ha előzékeny nemzeti bankosok nem követelik a saját hazájuk példás rendreeutasítást. Na mindegy, így történt.

Attól még az autópályák élpültek, ma már Szegedig ér az M5-ös, hamarosan újabb ünnepélyes átadások lesznek, gyarapszunk, bővülünk, nőtt a foglalkoztatás is, és mindezt egy harmincszázalékos fölötti átlagkeresetnövekedéssel, hát ez gyönyörű, így gondolta a mi kormányunk, legyen csak jobb mindenkinek, majd akkor megembereli magát ez a fantasztikus, imádnivaló nép, és befizeti az adóit, a járulékait, vigyáz kicsit az egészségére, nem fosztja ki a gyógyszerkasszát, nem bliccel a villamoson, és szépen gyarapszik, nem kedvezményes hitelekből, hanem a közmondásos magyar zsenialitásból. Ez volt a szép, altruista, nemzeti szolidáris terv, a kormányunk meg is tette a magáét, de mi...hát bizony, mi nem viselkedtünk olyan szépen, ahogy viselkedhettünk volna, hát most majd összekapaszkodunk és bebizonyítjuk, hogy méltók vagyunk a kormányunk bizalmára.