Én azt gondolom, hogy az individualista felfogású társadalmakban a prosperitás feltételezi a liberális demokráciát, mert annál hatékonyabban nem tudod az egyént társadalmilag hasznos tevékenységre ösztönözni, mint hogy munkája gyümölcsének jelentős részét nála hagyod, a többi felhasználásáról pedig demokratikusan megválasztott, törvényes alapokon nyugvó intézmények döntenek.

A kollektívista társadalmakban a hatalmat a nép nevében gyakorló kiváltságosok hozzállásától függ a társadalmi prosperitás, ez pedig többnyire a társadalomnak a munkához és a prosperitáshoz való alapvető hozzáállásában gyökeredzik. Ezért van, hogy a távol-keleti államokban a prosperitás kollektívista diktatúrákkal is együtt tud járni, Latin Amerikában vagy Ázsia nagy részén pedig relatíve demokratikus viszonyok sem hoznak fejlődést, sőt a gazdasági viszonyok kollektívizmusa újratermeli a társadalmi kollektívizmust, azaz a populista diktatúrát.