Ha egy felvilágosultabb muzulmán országban a lakosság nem akarja az iszlám politikai uralmát, de az éppen hatalmon lévők rájuk akarják kényszeríteni, akkor mi a morális kötelességünk?

Semmi. Amúgy is honnan lehet azt tudni, hogy csak mert nekik nem tetszik a kormányuk, mindjárt örömmel üdvözölnének egy idegen megszálló hadsereget? Vagy hogy az iszlámizmus helyett nyugati demokráciát akarnak, és nem mondjuk világi fasizmust? Sőt honnan lehet azt egyáltalán megtudni, hogy tetszik-e nekik a kormányuk vagy sem? Szóval a kérdésed teljesen elméleti.

De még ha pontosan tudjuk, hogy a lakosság örömmel fogadna egy nyugati katonai beavatkozást (ez az, amit gyakorlati szempontból sosem lehet pontosan tudni), akkor sem lenne semmi morális kötelességünk. Például mert nem a mi dolgunk, azután meg lehetnek fontosabb érdekeink az ő megmentésüknél (például a világ olajellátásának zavartalansága, vagy pl. 56-ban az amerikaiaknak egy világháború elkerülése), sőt lehet hogy ők is hosszabb távon jobban járnak ha nem avatkozunk bele az eseményekbe.

Azt hiszem Lemnek volt egy novellája, ahol a király elégedetlen a világgal: Isten egy csomó szenvedést teremtett bele, miért nem cselekszik mindig jót stb. És hív két mérnököt, hogy teremtsenek olyan világot, ahol minden jó. Sokféle világgal kísérleteznek, és az egyik olyan, hogy ha valami rossz történik, akkor visszamennek az időben, és kijavítják. Csak az a baj, hogy az események hatása nem pozitív vagy negatív, hanem időben oszcilláló: amikor a világ egyik bétaverziójában megváltoztatják egy háborúban egy áruló döntését, akkor a civilizált ország győz a betörő barbárok fölött, viszont ennek hatására - bár a barbárok pusztítása elmarad - maguk lesznek harciassá, háborúk sorát indítják stb. Utána visszacsinálják, mégis a barbárok győznek, fokozatosan civilizálódnak a fejlettebb országban, hamarosan békés birodalmat építenek, stb. Ám újabb száz év elteltével ez a békés birodalom torkollik katasztrófába, mégiscsak a barbárok veresége a jó. Akkor megint visszacsinálják, de kiderül, hogy újabb kétszáz év eleltével meg az a rosszabb...

Szumma szummarum: ne akarjuk megváltani a világot. Egy háború bizonyosan rossz, sőt még az élelmiszersegélyek is rosszak, tehát a sok jó szándékunkból csupa rossz szokott kisülni. Inkább ne segítsünk, a rossz segítés ugyanis többnyire többet árt, mint használ.