"Nemzetközi oldalakon Codex Barococcio néven szerepel. Ugyanazt mondják róla, mint a magyar oldalak."
Az ám, de ez nem a könyveket magukat tartalmazó kódex, hanem egy puszta kánonlista, ráadásul nem 206-ból, hanem a VII. század közepéről! Mind az angol, mind a magyar nyelvű forrásaid kritikátlanul és szolgaian másolják egymást. Ezt a kánonlistát Sínai Anasztáziusz műveinek egy kódexéhez fűzve találták meg, aki 650 körül élt és alkotott. Egy VII. századi írásokat tartalmazó kódex egy függelékét csak igen súlyos okból lehetne 206-ból keltezni.
A listát "Hatvan könyv" néven régóta ismerjük, a NPNF sorozat (www.ccel.org/fathers2/ANF-10/anf10-10.htm) is megemlíti:
8. In the list of the Sixty Books which is assigned to the fifth or sixth century the Revelation of Peter is mentioned among the Apocrypha (v. Westcott, Canon, p. 551).
---
Ezen Hatvan könyv azonos azzal, amit a te angol forrásaid Barococcio-kódexnek neveznek (http://www.geocities.com/Athens/Thebes/4610/biblio/canon.html):
Codex Barococcio (206).
Another supporting testimony to the early canon of the NT comes from a codex entitled 'The Sixty Books.' Upon careful examination these 60 books actually include 64 of the familiar 66 canonical books of the Bible. Only Esther is omitted from the OT, and Revelation from the New. The canonicity of Revelation is well attested elsewhere, being supported by Justin Martyr, Irenaeus, Clement of Alexandria, Tertullian, and the Muratorian list.
---
Egy másik forrás (http://www.bible-researcher.com/others.html) így ír a "Hatvan könyv" keltezéséről:
List of the Sixty Books. (about A.D. 650) Found attached to certain manuscripts of the Questions and Responses of Anastasius of Sinai (c. 650) and is probably from about the same time.
---
Egy harmadik (http://ccat.sas.upenn.edu/rs/rak/publics/mrjames/james.htm) pedig:
The list of the Sixty Books is found appended in some MSS., but not in all, to the Questiones of Anastasius of Sinai. By the Sixty Books the Canonical Scriptures are meant. The names of these are followed by nine more, described as "outside the Sixty" (Wisdom, Ecclus., 1-4 Macc., Esther, Judith, Tobit), and these by twenty-four more under the title "apocrypha." Probably this list also may be of the sixth or seventh century.
Ezen írás frissebb változata megtalálható a http://ccat.sas.upenn.edu/rs/rak/publics/mrjames/jamesnew.htm címen.
---
Egy negyedik (http://www.ntcanon.org/Sixty_Canonical_Books.shtml):
Catalogue of the Sixty Canonical Books (7th century)
This list, which probably originated in the 7th century, and is transmitted in several manuscripts, reflects the view, widely held in the Greek Church at a later time, of the canon of 60 books (34 OT and 26 NT). There are only 26 NT books because the Revelation of John is missing. After the enumeration of the canonical books, there follows that of the writings 'outside the sixty' and the 'apocrypha'.
---
Paul Harvey ismert kánongyűjteményében ezt írja:
A=Accepted, R=Rejected, ?=Disputed, M=accepted with Modifications, P=Present, G=accepted in Greek translation, L=accepted in Latin translation, S=accepted in Syriac translation, lower case letters subject to interpretation
60 Books c650
TNKE++BE++12TJWSP1234PAEJDBHCTG+GG+G+DGGJAA1PH3AAJ121+23JRRAL
...sEDapPPEEodiirMMMMspnuiael1MGMLGJGiPTCcc0aeCcnaPPJ1JJueepa
...tsarJssssbtsrMaaaaSBobdrre2kMtkLnJaehGttPsbottmeenJnndvvoo
....tn.n12dd....nccccorc.anmmP.k..k.ntto AWLt.rPiett.n..e.Psd
AAAP....a..RPPPPaPPPPR.R.RR.RRA.AA.A......AAAARR.AAAA.AAA.RR.
Vagyis a "hatvan könyv" listájából hiányzik a Jelenések könyve (Rev., jobbról a negyedik, piros oszlop, alatta a nem-említést jelző pont). Esztert kánoni tekintély nélkül említi a többi deuterokanonikussal együtt (P=Present), míg a többi újszövetségi iratot elfogadja (A=Accept). A keltezés itt is VII. századi. Harvey magyarázatként ezt írja még:
60 Books: 34 OT + 26 NT (=60), + 9 DeuteroCanon + 25 Apocrypha
Remélem, a fórum átengedi a „pre” kapcsolóval írógépesített szöveget, s így a szöveg táblázatszerű marad. Ha nem, arra az esetre megadom az állomány elérhetőségét: pl. http://www.iclnet.org/pub/resources/text/history/tab.can.txt. Olvashatóbb formában Harvey kánontáblázatát két részre bontva idézi: http://www.islamic-awareness.org/Bible/Text/Canon/canonages.html. Harvey maga is rendszeresen bővítgette és javítgatta e listát, az 1996-os változatban már benne van a Hatvan könyv is, a korábbiakban esetleg nem.
---
Hogy miként kerülhetett be a netes köztudatba ez a (nehezen hihető pontosságú és túl korai) 206-os szám, azt a megfelelő hivatkozásokkal is csak találgatják a http://www.theologyreview.com/forums/showthread.php?t=684&page=11&pp=15 címen:
Doma [ez a vitapartner neve]
, libraries and collections, as with the Dead Sea Scrolls, give assigned numbers or other identifiers to particular manuscripts and fragments. The only explanation I can think of for this error that is now becoming a tradition of man and Doma is that in some collection or library, the codex was numbered '206' in that collection, and someone thought that was a date! A major point about that in a minute, but first...
---
Vagyis a 206-os szám eredetileg a kódex katalógusszáma lehetett, ezt valaki évszámnak olvasta, írt róla egy tanulmányt, majd mások kritikátlanul meríteni kezdtek belőle. Elfogadom, hogy létezik Codex Barococcio (Sínai Anasztáziusz Kérdés-feleletek c. művének kézirata, a végén egy kánonlistával), de semmiképpen nem 206-ból, hanem a VII. századból. Emellett szól az, hogy ez a kánonlista közelebb áll a jelenlegihez, mint a 206-nál jóval későbbi Euszebiosz-féle felsorolás. Megvan tehát a hivatkozásod tárgya, de hiába hivatkozol rá, mert nem Nicea előtti, hanem háromszáz évvel későbbi. És főleg nem Újszövetség-kódex ez a Barococcio, amelyről elmondhatnád, hogy Niceában már erre támaszkodtak a hitvitákban (mint afféle kánoni tekintéllyel bíró bibliakiadásra).
Az angol előfordulások (Codex Barococcio, AD 206) szinte mind ugyanazt az egy mondatot variálják, így alapos a gyanú, hogy tényleg egy forrásból merítenek mind. Az, hogy az összes magyar forrás egyetlen ember hibáját (Barococcio - Baroccio) ismétli, egyértelműen bizonyítja, hogy e források nem függetlenek egymástól. A birtokomban lévő szentírási bevezetések, kommentárok, dogmatörténetek, egyéb papírkönyvek semmit nem mondanak e Codex Barococcióról, bizonyára azért, mert (helyes datálása esetén) túl késői ahhoz, hogy elsődleges forrásként szóbajöhetne.
Szó sincs tehát arról, hogy Nicea definiált volna akármiféle szentírási kánont. Ez akkoriban még nem volt élesen körülhatárolva, több ortodox irat is ki-be lépkedett a határain. Ez nem szégyen: a kánont nem az teszi helyessé, hogy az emberek mikor voltak képesek felismerni az egyes könyvek hovatartozását. De
te, Takarító, nem mutatkozol valami alapos anyaggyűjtőnek, és ezt sokkal élesebben is elmondhatnám.
Ha lesz időm és kedvem, a hierarchiával kapcsolatos állításaid megrostálásával folytatom.
