Nekem azért kicsit rossz érzésem volt, amikor Putyin itt járt, mert éppen az Astoriánál voltam, amikor éppen ott haladt el a konvoj. Nálam kevésbé terroristát nehéz elképzelni, ugyanakkor simán képes vagyok 'szokatlanul' reagálni dolgokra. Az meg baromira nem vígasztal, ha majd közleményben elnézést kérnek, mert egy kicsit lelőttek.

Mondok egy példát: az ernyőm napsütéses időben is a táskámban van. Hirtelen jön egy gondolatom, hogy kiveszek egy rágót a táskámból, ehhez viszont elő kell félig kotorni az ernyőt. Ez egy természetes mozdulat, a fenének sem jut eszébe, hogy nem biztos, hogy az adott helyzetben a legjobb ötlet.