"Ama vígasztaló pedig, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít Titeket, és eszetekbe juttatja MINDAZOKAT, amiket mondottam Néktek." (Ján. 14,26.).

 

Idéztem már Neked párszor, de úgy látom itt az ideje, hogy ismét megtegyem.

 

Azoknak, akik hallották Jézus beszédeit ezzel azt ígérte, hogy ugyanazt a tartalmat fogják visszahallani a Szent Szellemtől, amit Nekik mondott. Egylényegű a Szent Szellem által közöltek a Jézus által mondottakkal.

 

Ebből az egylényegűségből valóak az evangéliumok, s János még kegyes is volt hozzánk, rövidre fogta a Szent Szellem által felelvenített Jézus által mondottak lejegyzését, mert

"De van sok egyéb is, amiket Jézus cselekedett, amelyek, ha egyenként megiratnának, azt vélem, hogy maga a világ sem foghatná be a könyveket, amelyeket írnának. Ámen." (Ján. 21,25.)

 

Nem volt tehát emlékezet-problémája Jánosnak (sem), mert a Szent Szellem megelevenítette számára "mindazokat, amiket Jézus mondott Neki(k)", s Jézus cselekedeteinek a lejegyzését akár élete végéig is folytathatta volna, bármiféle emlékezet-probléma fellépése nélkül! 

 

Nem szaladt a Jelenések könyvében leírt látomásának a megkapása után sem fűhöz-fához pennáért és papiruszért, hanem nyugodt maradt, s a Szent Szellem tökéletes "eszébe juttatására" bízta magát, ahogyan az evangéliumának a megírásakor.

 

Persze ehhez tudni kellene, hogy miként munkálkodik a Szent Szellem pl. manapság, merthogy arról pontosan csak ezt a munkálkodást megismerve lehet beszélni. Mert számos hasonló példát tudnék mondani napjainkból is, de hát minek olyanoknak, akik magának az evangéliumnak ezt a sima logikáját sem látják, azt nem ismerik fel!? Mert ez így volt/van/lesz, ilyen egyszerűen, sallangmentesen, Isten közvetlen kijelentésével a Szent Szellem által. Ha ez nem megy valakinél, akkor nem Isten munkájában, szándékában van a hiba (mert ezt a szándékot Jézus nyilvánvalóvá tette a Ján. 14,26-ban!), hanem az illető "készülékében".

 

Ez van.

 

 

vm