- De családilag ez Önt nem érintette.
 - Azt akarja kérdezni, hogy zsidó vagyok-e? Írtam egy tanulmányt a "Bezárkózás a nemzeti hagyományba" című könyvben: "Meddig él egy nemzet?" címen, amelyben a nemzetek egymáshoz való viszonyát vizsgálom. Abban éppen a családfára hivatkoztam, hogy az embernek két szüleje, négy nagyszüleje, nyolc dédszüleje van, de hat-hét nemzedékkel visszafelé menve a rokonság már belesimul a köznépbe. Ilyen értelemben az, hogy kit választunk őseinknek, inkább elhatározás, mint igazság kérdése. Azt mondhatom, hogy a mi családunk, a Komoróczy-ág, a XIV. század óta számon tartott magyar nemesi család, és a családban semmi fajta zsidó rokonságot sem tartunk számon. Én ezt nem tartom sem értéknek, sem hátránynak, teljesen magától értetődő.
 Pár évvel ezelőtt a "Magyar Fórum"-ban  megtámadtak "A Zsidó Budapest" című könyvem megjelenése kapcsán. "Komoróczy ipszilonnal, ipszilonnal, hogy lehet ez?" - írták. "Hogyha mi valakitől el akarnánk venni a becsületes zsidó nevét, felhördülne Tel Avivtól New Yorkig az egész világ." - írták. Komoróczy hogyan bitorolhatja az ipszilont? Más: mentem Jeruzsálembe, és már a repülőn a kezembe nyomnak egy héber újságot, melyben Naftali Krausz egy hosszú cikket jelentetett meg a magyar zsidóság helyzetéről. Ebben azt mondja, hogy Komoróczy - ő a magyarországi zsidók tönkretevője, a legfőbb paszkán (ez ugye egy héber szó, azt jelenti, hogy aki hitéleti dolgokban dönt - amúgy nem döntök hitéleti dolgokban), olyan szakálla van, mint jámbor őseinknek (ez tényleg így van). Ő dönti el, hogy mi legyen a zsidó tudományokban, pedig hát csak bitorolja ezt a dicsőséget, mert nem is zsidó. Igen, a Komoróczy nevet lehet írni i-vel is és ipszilonnal is. Őseim mindkettővel írták. Ugyanis ipszilonnal írjuk - a régi magyar helyesírás szerint - a családi nevünket, i-vel írjuk azonban a predikátumot, a nemesi előnevünket, amelyik úgy hangzik, hogy Komoróczi. Tehát az én nevem az, hogy Komoróczi és Császári Komoróczy Géza, ahol a Császári nem a Kaiserlich-et jelenti, hanem a nyírcsászárit, mert a Nyírségben volt ilyen adományozott birtokunk. Igenis zsidó vagyok! Ugyanúgy zsidó vagyok, mint ahogy magyar vagyok, szellemileg elkötelezettségben, felelősségben, és ezt senkinek nincs joga tagadni, mert ezek az identitások választás kérdései