Ezt a Rejtőt eredetileg én is csak viccesnek találtam, igen.
Viszont a maga késes történetéhez kapcsolva számomra egy másfajta olvasat bújt elő belőle a késről, ami kellemetlen, de hozzánk tartozik és mindenáron eltávolítva elvérzéshez vezethet.
Vagyis jó az, ha az ember tisztában van a helyzetével, és nem ringatja magát mindenféle ábrándokba, mert könnyen pofára eshetik.

De ezzel együtt én úgy gondolom, hogy ez még nem ok a nem nevetésre. Még ha fáj is.
Ha nem a nevetéstől, akkor fáj az pusztán a tudattól is. Most gondoljon bele, pl. sosem dőlhet hátra! (milyen jó, lehet ezt is szimbólikusan érteni!) Úgyhogy én inkább nevetnék.

Értem azért, hogy maga hogyan gondolja, nem is akarom lebeszélni róla, csak én ezt máshogy képzelem.