Pált ajánlotta Jézus?
ApCsel 9,15-16:
"Az Úr azonban ezt válaszolta neki (ti. Ananiásnak): "Menj csak, mert választott edényem ő, hogy nevemet hordozza a pogány népek, a királyok és Izrael fiai között.
Megmutatom majd neki, mennyit kell nevemért szenvednie."
Róm 15,16-22:
"Krisztus Jézus szolgájának kell lennem a pogányok között, és Isten evangéliumának szent szolgálatát kell ellátnom, hogy a pogány népek a Szentlélektől megszentelt kedves áldozati ajándékká legyenek.
Ezzel tehát dicsekedhetem Jézus Krisztusban Isten előtt.
Nem merek ugyanis beszélni, csak arról, amit Krisztus vitt végbe általam szóval és tettel a pogányok megtérítésére, jelek és csodák hatásával és a Szentlélek erejével.
Így jártam be az egész vidéket Jeruzsálemtől Illíriáig, és hirdettem Krisztus evangéliumát.
De önérzetbeli dolognak tartottam, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus nevét már ismerték, s ne a mások rakta alapra építsek, hanem ahogy írva van:
Akiknek nem hirdették, majd meglátják, s megértik majd, akik hírét sem hallották.
Ez gátolt sokszor benne, hogy hozzátok menjek."
Az Apcsel általad hivatkozott helyén valóban ajánlja Pált Jézus, de bizonyságtételre királyok és Izrael fiai előtt. Nem pedig tanításra, apostolságra és egyház alapításra.
A római levéllel kapcsolatban tudni kell, hogy nem kell Jézus Krisztusnak szolga. Annakokáért, ha Pál erre hivatkozik, máris szemfényvesztést csinál. Sőt ne csináljon áldozati ajándékot Pál a pogány népekből, akár mennyire hivatkozik a Szent Lélekre. A Mózesi gondolat nem csak elavult, de teljesen felesleges is a pogányok között. A pogányoknak ott van a Jézus által kínált út, ha valaki járni akar rajta, megteheti.
Továbbá Pál ebben alevélben is, mint szokásosan a többiben, magát ajánlja. Azt mondja Krisztusban dicsekszik, de magát ajánlja. Bizonygatja hogy lám mennyire vele van a SzentLélek, mennyi csudát csinált neki, úgyhogy mindent tessék neki elhinni, mert bizony az Úrtól van amit ő előad. Micsoda ez, ha nem önmaga ajánlása?
Az Isten evangéliumának szent szolgálata pedig valójában nem más, mint saját kitalált evangéliumának elhitetése az egész világgal.
A messziről jött embernek minden hihető, és ezt jól tudta Pál is. Ezért maga bizonygatta magát, nem hagyta, hogy az Úr bizonyságot tegyen mellette. Dicsekedett, hivalkodott abból a célból, hogy a társaság higgyen neki.
Megáll Jézus mondása itt is: Aki magáról tesz bizonyságot, annak bizonyságtétele nem igaz.