most omlottam össze és ha lesz egy kis időm, akkor okvetlenül a kardomba fogok dőlni és ha ráérek álmatlanul fogok majd forgolódni az ágyamban, de most éppen nem érek rá...

ÁJ, ÁJ, nem tetszik a görbe tükör, amit dagályos önhittséged elé tartok, tehetetlenül dühöngsz, köködsz éspofáncsapkodsz, amiről immár nehezen tudjuk megítélni, hogy pillanatnyi elmezavar az oka-e avagy pöre valódban nyilvánulsz-e meg, sajnos az az érzésem ez a valódi lényed...