A történelmi múlt, a huzamos történelmi együttélés fontos kritériumát jelenti a kisebbségpolitikát megalapozó, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben megfogalmazott definíciónak. A jogszabály az ún. Capotorti definíciót az Európa Tanácsi kisebbség-fogalom ismérveivel kiegészítve határozza meg a nemzeti, etnikai kisebbség fogalmát.  

Eszerint az országunkban államalkotó tényezőként elismert "nemzeti és etnikai kisebbség (.) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul".

 

 

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a definíció a kisebbségi közösségekre vonatkozik és nem a csoporthoz tartozó egyénekre, akik közül sokan gyengén vagy egyáltalán nem beszélik a nyelvet.”

 

(Forrás:

A Magyar Köztársaság Kormányának második időszaki jelentése

az Európa Tanács

Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához való csatlakozással vállalt kötelezettségeinek végrehajtásáról)