rugalmas memórián azt értem hog nem hajlik magunk felé a kezünk....nem felejtünk sőt találunk ki azért emlékeket, hogy pl minden sztoriban mi legyünk a legszebbek

rugalmas memória felejti a kellemetlen emlékeket

az a rugalmasság amit felvetsz nem a memóriáé az ui mindig más személyiségrész azaz ego v lelkiismeret eszköze (?)

ez esetben még aranyközépútban sem vagyok biztos, minél inkább nem engedi lelkiismeret elfelejteni a kellemetlen emlékeket annál jobb vagy betegesebb:-) mit tudom én

azt meg egyenesen "bámulatosnak" tartom amikor nem csak felejt hanem egyenesen előáll a memória vmi valójában meg nem történt emlékkel....gondolom ego v nemtom mi utijára....legalábbis interperszonális szituációban

ha ezzel az érintett személyt vki szembesíti illető megvonja vállát és kész....hát erre akár azt is mondhatjuk irigylésre méltó

mellesleg volt itt régebben gb-nek egy jó idézete arról, hogy a bölcsesség hol kezdődik...

hát először talán ott hogy nem folytatunk vitát senkivel arról hogy kinek jobb a memóriája...

egyébként szokás szerint aki kijelenti hogy övé milyen f...a annak általában fogalma nincs a kérdéskörről:-) de őket így szeretjük:-)