nos valahonan kellett jönni egy extra 20% légkörnyi oxigénnek, ami aztán eltünt.

 

Az oxigén rendben van, azt még a szárazföldi élet keletkezése előtt összejött.

 

Cirka 100 millió év alatt mindkét folyamat lezajlott, hogyan, ha nem szerves szén felhalmozódással és eloxidálódással?

 

Hát nem. Karbonátos kőzetek formájában maradt ránk az a szénmennyiség. Itt egy cikk amiben szó van erről is!

 

ráadásul az oxigén feldúsulása a karbon korban történt, a szárazföldi növények elterjedése idején.

 

A karbon idején gyakoriak az eljegesedések és az azzal járó vízszintingadozások. E mellett egy nedves klíma uralkodott. Míg a karbont követő perm egy száraz időszak, hatalmas sivatagok terpeszkednek a Pangeán. Az oxigén mennyisége viszont már a szilur végére elérte a 25%-ot a légkörben!

 

pld idő (és magasabb O2 koncentráció) kellett hozzá, hogy a nagy szárazföldi növényevő állatok kifejlődjenek, hogy ligninbontó gombák kifejlődjenek,

 

A nagy szárazföldi növényevő állatok nem sokat jelentenek a flóra szempontjából. A kőszéntelepek kialakulásának meg sokkal inkább volt oka a karbonban a jégkorszakok periodikus váltakozása, amely a tengerszintingadozás révén újra és újra szervetlen üledékekkel takarta be a mocsarak szerves üledékeit.

 

a CO2 kivonása a légkörből jégkorszakot okozott a karbon végén, a jégsapkák megátolták a hozzáférést a az eltemetett szerves szénhez.

 

A jégsapkák alatt puszta kőzet van. Az első jégkorszakok egyébként több mint kétmilliárd évvel ezelőtt voltak és elég jelentősek voltak. Tehát a széndioxid jelenléte a légkörben nem lehetett valami magas már akkor sem!

 

hát volt talán 1816ban egy darab vulkánkitörés ami miatt az évben nem volt nyár az északi féltekén. a szibériai lávaömlések ennél sokkal nagyobb nagyságrenddel bírtak. a vulkánok által a légkörbe eresztett CO2 a hamu leülése után azonnal munkába láthatott, felmelegítve az éghajlatot.

 

Ezek egy-két éves intenzitású dolgok. Ráadásul a bazaltvulkanizmus egyik fő jellemzője, hogy a láva egyszerűen kiömlik a kráterből. A nagy füst és hamuáradat az andezitvulkánokra jellemző. Például.

 

a P/T környékén jelentős gipsz lelőhelyeket találni, tehát a kénes eső megtörtént és nehezen kapcsolható bármi máshoz, mint vulkanizmushoz.

 

Lazán kapcsolható kénhidrogénekhez. Mármint a savas eső. A gipsz a világtengerektől elzáródó és kiszáradó tengermedencékben keletkezett.