solan

 

nem sajatom semmilyen csordaszellem. mindig es mindenhol kritikusan, gondolkodva probalom szemlelni a dolgokat, ujra es ujra meg kell gyoznom magam, el kell fogadnom masok erveleset hogy valamit ervenyesnek tartsak.

 

 

meg igy is bebizonyosodik hogy tobbszor es tudatosan valamilyen erdekek menten atvernek.

 

a barati korok szetszabdalodnak, az emberekrok kiderul kicsinyesseguk, alavalosaguk. a barati korokben kiderul hogy ki kit csal meg kivel es hogyan mosolyognak vagy esetleg acsarognak egymasra.

 

egy barati kor annak kapcsan ment szet keet reszre hogy a kamatadorol vallottak gyokeresen mas elkepzelest. pedig elott 20 evig baratok voltak.

 

tenyleg inkabb onmaga teljesitmenyeert becsuljunk valakit nem azert mert ilyen vagy olyan szarmazasu.

 

barmifele hatranyos megkulonboztetes, vagy kizaras/kirekesztes ellen meg lepjunk fel.

 

sokkal idealisabb vilag ahol a szarmazasnak sokkal kisebb, elenyeszo, csokkeno szerepe van. de ez nem tudom hogy miert mondana ellent barmilyen 'zsido' vilaglatasnak?