vámmentes Creative Commons License 2006.05.31 0 0 917

Szia Feri!

 

Én úgy látom változatlanul, hogy Isten igazságán kívül bármely másnak az "igazságát" amiatt látja el az Ige tulajdonos szerkezetű jelzővel, mert csupán részigazság, hiszen az Igazság teljessége maga Isten, s csak az lehet Isten igazságának a birtokosa, aki Isten teljességében van. Úgy látom ebben az értelemben fogalmaztad meg Te is az első bekezdésedet.

E látásom miatt én sem mondtam a keresztények igazságát már önmagában teljességnek, de azt állítom, hogy több a farizeusok igazságánál, és meg van a lehetősége annak, hogy Krisztus teljességére eljusson a hívő keresztény.

 

Azt azonban változatlanul állítom, hogy a farizeusok igazságát amiatt látta el Jézus tulajdonos jelzővel, mert nem csupán részben van benne már a törvényből is megismerhető igazságszint, hanem amiatt is, ami miatt ezt "Izrael igazságaként" Pál a Róma 10,1-3-ban szembeállította Isten igazságával, s a pusztán a kor Izraele igazságában élők nem tartatnak meg (9.26-27.).

Pál itt Izrael igazságát Isten igazságát nem ismerő, annak nem engedelmeskedő igazságként mutatja be. Mivel Pál korábban farizeus volt, s itt szerintem Izrael igazsága a Jézus által használt "farizeusok igazságát" érti, hiszen a korának a meghatározó, a törvényhez leghűbb vezető csoportja volt, s elsősorban Ők határozták meg akkoriban "Izrael igazságát".

A szembefordulás okát is leírja a 9,30-33-ban, ami ugyanaz, amire én utaltam, Isten igaz törvényének nem teljes hitből- (szív, lélek, erő, elme), hanem csupán rutin cselekedetekből való követése. A mózesi rendelések közül ezt a teljes odaszánást és a felebaráti szeretetet együttesen Jézus elegendőnek tartotta ahhoz, hogy a törvény szellemi igazságával, az abban rejlő valódi szellemi minőséggel, tartalommal valóban azonos lehessen a "Izarel/farizeusok igazsága", s így örök életre elegendő lehessen. Azonban a kor Izraelében sokak lénye csak részlegesen volt odaszánva Isten és az Ő törvénye mélységeinek megismerésére és követésére, emiatt a másik részük besötétült - belül (Márk 7., Máté 15.),, az igazságukkal együtt, ami így már nem volt elegendő az örök élethez.

 

Az Ige következetesen beszél végig a tulajdon jelzővel ellátott igazságok közül többek között a

- "törvény"-, az "igaz-", "Sion-", "Isten igaz igazságáról", de

- beszél az "emberi kigondolásokkal" (Préd.7,29.) "megfertőztetett, elhervadt" igazságról is (pl. Ézsaiás 64,5.). Ez utóbbi már nem "részigazság", hanem megromlott igazság, ami a hamis és az igaz elegye, nem azonos a Sionnak adott igazsággal,

- és a mindezek alapján keletkezettek együtteséről, az Úr elé ítéletre álló ember szintén saját tulajdonú igazságáról (1.Sám 26,23.).

 

Az igaz és a hamis igazság között van tehát átmenet, ilyen átmenetet ír le Jeremiás az 51,6-10-ben, amikor Isten kijövetelre szólítja fel a romló Babilonból az Izraelnek adott igazsággal együtt Izarel népét, s az Istennek a dolgát, igazságát újra kívánja Velük beszélni - nem Babilon hatása alatt, hanem - Sionon! Mindez megvalósult már egyszer Ezsdrásék vezetésével, és meg fog valósulni még Izrael esetében később is, de érvényes ez a felszólítás bárkire, aki egyelőre Babilonban maradva akarja egyszerre "gyógyítgatni" a gyógyíthatatlant, az ítélet alatt lévőt, Babilont, s nem a Sionra akar menni már első felszólításra a Neki adott igazsággal együtt újra beszélni Istennel a dolgait!

 

Mindebből én változatlanul úgy látom, hogy Jézus amiatt látta el tulajdon jelzővel a farizeusok igazságát, mert Ők részben bizony "megfertőztették, elhervasztották" az Izraelnek adott igazságot, s így együtt szólt szerintem az igazság szintjükről, ahogyan az Igében korábban más helyen is más "tulajdon" igazságokról szóltak. A farizeusok igazsága tehát szerintem nem a törvény igazsága, hanem annak egy részét és kovászt, hamisságot, s emiatti fertőzést, hervadást együttesen tartalmazó "igazság". És ezt a megfertőztetett, elhervasztott hamisságot és részigazságot igazította- és teljesítette ki Jézus a beszédeiben.

 

A farizeusok igazsága tehát erkölcsi értelemben bizony részeiben szembeállítható az Igazsággal, mert már benne volt a megfertőzés és a hervadás is, s nem csak a valóban benne fellelhető számos részigazság.

 

 

Üdvözlettel:

 

vm 

 

 

 

 

 

Előzmény: esefi (915)