ippeg ezt próbálom veled megértetni.

vegyünk téged. éled az életed. vannak a lapok, a pártok, a hivatalos ideológiák. aztán vannak a kapcsolatok, a nagycsalád, a barátok, a cimborák-haverok, a 'harcostársak', no meg persze a lelki-szellemi testvérek.

nyilván megvan a magad sajátos tapasztalata az egész működéséről, csak amikor elérkezel a 'NEVEK'-hez, értsd: az alakulatokhoz/szerkesztőségekhez/társaságokhoz satböbbihez, akkor elfelejted, hogy ott is emberek ülnek. vannak itt is, ott is tisztességes emberek, legalább is mondják, de ők is ugyanúgy 'működnek', mint te. együtt vagyunk a szarban.együtt tapasztja itt az indexen is a jónép a takonykolosszust. ami pedig egyre nagyobb ám. a képlet erre hasonlíthat: csakis a személyes kapcsolatokra építhetsz (vagy nem?: 'Istenem ments meg a barátaimtól, ellenségeimmel magam is elbánok').

Kis Pétert (nem Kiss?) ismerték a választmányban, 'többszáz' órányi együtt töltött időnek köszönhetően. persze, hogy többsége volt. aztán amittudoménimilyen jelenlegi 'PB/KB/Nagygyűlés' nagyobbik része gyakorlatilag hasznos idiótának bizonyult a 'demokratikus' oldalon, ahogy immáron 16 esztendeje teszi azt, a vagyon közben széjjelhordva, a közösség társadalommá atomizálódva, megdöbbentő különbségek, 'reformálunk' ismét, dübörög az idiotizmus.