Hm...

 

Egy liberális hatalomátvétel a Fideszben nekem is tetszene, főleg most, hogy ott van a KDNP is; az ugyanis ha Orbánék háttérbe húzódnak, 1 éven belül számottevő párttá nőhetné ki magát, már ha nem szúrják el nagyon. De Kósának sokkal jobban örülnék, mint Pokorninak, akinek a "kompromisszumkeresése" - sztem - sokkal inkább önmagáért való. Kompromisszumot kötni nem azért kell, hogy mindenki lássa, hanem mert az olykor közös érdek. Nagykoalíciót pedig NEM, NEM, SOHA nem szeretnék látni.

(Ugyanakkor Pokornyt Budapesten az ilyen cikkek kifejezetten erősíthetik...)

 

Gazdaságfelfogásában, gyakorlati kérdésekben ez sokkal egészségesebb párt lenne a mostaninál, és képes lenne egy gazdasági- és reálértelmiség számára is vonzó ideológia kialakítására a mostani választási katyvasz romjain.

 

 

 

És nekem - Mikolával szemben - Semjén vonala is szimpatikus a maga nemében. Bár aki a baloldali sajtón nőtt fel, nem fogja egyhamar megérteni például azt, hogy az abortuszellenesség legalább annyira az emberi jogokról szól, mint egyesek szerint a pártolása, és hogy az Egyház amellett, hogy a család és ehhez kapcsolódóan a szexualitás tekintetében konzervatív (de a nemzetében már sokkal kevésbé!), összességében pedig az emberi jogokkal kapcsolatosan igencsak baloldali eszméket valló és védő szervezet. (Ld. pl. az iraki háború elítélését, az egyházi segélyszervezeteket és mozgósító erőt katasztrófák esetén stb., ami jóval fontosabb annál, mint hogy a homoszexuálisok "házassága" egyenértékű-e a családdal egyes hangadók otthon megfogalmazott véleménye szerint...)

 

Amiket ő mond, azok - leszámítva azt a pár hónapot, amikor a "szakállas bácsijával" rá akarták osztani a pöröly szerepét - nagyon távol álltak a Csurkisa, nemzeti "kemény jobbtól", és teljesen normális dolgok azok számára, aki nem csak a Da Vinci kódból tud valamit a vallásról.